Az üzleti érdekeknek alárendelt felgyorsított tempó kódolja a növekvő hibákat
Legutóbb március 13-án érkezett hír a Boeing pechsorozatának legújabb epizódjáról. Az American Airlines légitársaság Boeing 777-es széles törzsű utasszállítójának személyzete nem sokkal a texasi Dallasból történt felszállása után műszaki meghibásodást jelentett, ami miatt a járat az útját megszakítva Los Angeles nemzetközi repülőterén hajtott végre sikeres kényszerleszállást.
Noha hivatalosan még nem nyilatkoztak az incidens okáról, egyes hírek szerint az óriásgép főfutójának az egyik kereke szakadt le a felszállás közben. Két nappal korábban, március 11-én hétfőn a United Airlines Sydney-ből San Franciscóba tartó 830-as járatának kellett visszafordulnia, mert a személyzet kerozinszivárgást észlelt a Boeing 787 Dreamliner üzemanyagellátó-rendszerében.
Ehhez a hírhez kapcsolódik egy szintén friss hír, mely szerint korábban a Boeing vállalt minőségügyi vezetőjeként dolgozó John Barnett mérnököt március 9-én holtan találták egy szállodai parkolóban, a saját személygépkocsijában. Barnett, aki 2017-ig dolgozott a Boeing alkalmazottjaként, azzal vált ismertté, hogy panaszt tett a Szövetségi Légügyi Hivatalnál (FAA) a hosszú járatú Boeing 787 Dreamliner típus gyártási problémái miatt. Barnett például arra hívta fel a hatóság figyelmét, hogy a típusba beépített selejtes alkatrészek miatt nem működnek megfelelően a vészhelyzeti oxigénmaszkok.
A Boeing néhai mérnöke azt is elmondta, hogy a megrendelések teljesítése miatt a szakmunkásoknak rendkívül nagy nyomás alatt kell dolgozniuk, aminek szerinte egyenes következménye a minőségi kockázatok megnövekedése.
Tudott a vezetőség a tervezési hibáról, mégsem tett semmit
A világ legnépszerűbb közepes hatótávolságú keskeny törzsű utasszállító-családja, a Boeing 737-es utolsó generációs altípusa, a MAX8 szolgálatba állítása fekete lapnak számít a nagy múltú repülőgépgyár históriájában. A MAX8-at a nagy konkurens, az Airbus A320 Neo által jelentett kihívásra szánta válaszként a Boeing. Az altípus 2017 márciusában kapta meg a Szövetségi Légügyi Hivataltól a típusengedélyt.
A nagy üzleti várakozásokkal tekintett MAX8-as bemutatkozása azonban rendkívül súlyos presztízsveszteséggel indult a Boeing számára. Az első súlyos incidens 2018. október 19-én történt a típussal. Az indonéz Lion Air társaság alig három hónappal korábban beszerzett vadonatúj Boeing 737 MAX8-as típusú gépe a jakartai felszállás után 13 perccel később a Jáva-tengerbe zuhant. A katasztrófát senki sem élte túl, a 181 utas, valamint a nyolc fős személyzet életét vesztette a súlyos balesetben. Pár hónap múlva újabb és hasonlóan érthetetlen tragédia történt az Ethiopian Airlines 302-es járatával, amely Adis-Abebából szállt fel Nairobi úti céllal. A gyártól alig négy hónappal korábban átvett új gép a felszállás után hat perccel később, emelkedés közben leadta az orrát és nagy sebességgel a földnek csapódott.
A fedélzeten tartózkodó 149 utas és a nyolcfős személyzet szörnyethalt.
A sorozatos balesetek miatt a típusra felszállási tilalmat rendeltek el. A vizsgálat feltárta, hogy mindkét esetben egy súlyos tervezési probléma, szoftverhiba okozta az összesen 346 ember halálát okozó katasztrófát. A nyomozás azt is kiderítette, hogy noha a Boeing vezetése is tisztában volt a problémával, de a munkatársak jelzéseit figyelmen kívül hagyva, semmit sem tett annak elhárítására. Az ügyben azonban az ellenőrző, jóváhagyó hatóság felelőssége is felvethetővé vált. Az elmúlt viszonylag rövid időszakban a Boeing gépeivel történt sorozatos rendkívüli események arra hívják fel a figyelmet, hogy a szigorú biztonsági előírásokat, és az ezekhez fűződő sokszor igényes eljárásokat nem egyszer felülírják az üzleti érdekek, ami megengedhetetlen a repülőgépgyártásban.