Őrült szenzáció: feltámasztják a mamutokat

Közelebb kerültünk a régóta kihalt gyapjas mamut feltámasztásához, 2028-ban megszülethetnek az első példányok – jelentette be egy kihalt állatok visszahozásával foglalkozó biotechnológiai vállalat.

A Colossal Biosciences nevű cég közleménye szerint sikerült kinyerni ún. indukált pluripotens őssejteket (IPS-sejtek) ázsiai elefántokból (Elephas maximus). Az IPS-ek olyan sejtek, amelyek átprogramozásával bármilyen sejttípust létre lehet hozni. Ennek köszönhetően anélkül vizsgálhatják a gyapjas mamutok (Mammuthus primigenius) és legközelebbi élő rokonaik közti különbségeket és tesztelhetik a génszerkesztési eljárásokat, hogy élő elefántoktól kellene szövetmintákat venni.

Nagy hasznát vehetjük ezeknek a sejteknek a mamutok feltámasztása során”

 – mondta Eriona Hysolli, a Colossal Biosciences munkatársa. Hysolli szerint döntő jelentőségű eredményről van szó, amellyel feltárhatják azokat a sejtes és genetikai folyamatokat, amelyek a gyapjas mamutot egyedivé teszik, és segítik túlélését a zord, sarkvidéki körülmények között. Ezen jellegzetességek közé tartozik többek között a hosszú szőrzet, az ívelt agyar, a vastag zsírréteg vagy a kupola formájú koponya.

Az IPS-sejtek emellett megnyitják az utat az elefántsperma- és petesejtek laboratóriumi előállításához is, amelyek elengedhetetlenek a mamutok visszahozásához.

 Mivel a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint kevesebb mint 52 000 ázsiai elefánt maradt a vadonban, a sejtek kinyerése ezekből az állatokból komplikált és nem kívánatos folyamat.

Hamarosan már nem csak a múzeumokban látunk majd gyapjas mamutot
Fotó: AFP

Hatalmas akadályt gyűrtek le a kutatók

Korábban az elefántokból származó IPS-sejtek előállítása kihívást jelentett, mivel ezek az állatok olyan összetett génútvonallal rendelkeznek, amely más fajokra nem jellemző. A kutatók ezt a nehézséget úgy hidalták át, hogy elnyomták a TP53 nevű központi géneket. A TP53 a sejtnövekedés szabályozásával megakadályozza a sejtek végtelen sokszorozódását.

„Az egyik legnagyobb leküzdendő kihívás az elefántsejtek esetében az volt, hogy kiterjedt TP53 útvonallal rendelkeznek. Két eszközre is szükség volt ahhoz, hogy ezt az útvonalat elnyomjuk és végül IPS-sejteket kapjunk, így egy többlépcsős folyamaton kellett végigmennünk az eredmény eléréséhez” – magyarázta Hysolli.

Az áttörés egyúttal fényt deríthet az elefántok korai fejlődésére is, amelyet jelenleg a gyapjas mamutok feltámasztásának legnagyobb akadályaként tartanak számon. 

Amennyiben sikerül létrehozni egy gyapjas mamutembriót azáltal, hogy az ősi mamut DNS-t elefántsejttel egyesítik, akkor ezt az embriót egy elefánt béranyába kell majd ültetni. Ezt követően egy 22 hónapos vemhességi időszak következik, és csak ennek végén születhet meg az újraalkotott mamut.

„Az elefántok vemhessége nagyon hosszú és összetett folyamat, ezért kulcsfontosságú fejlődésbiológiájuk alapos megértése” – mondta Hysolli. A kutatócsoport tovább vizsgálja az új IPS-sejtek létrehozását és a már meglévők érését elősegítő alternatív módszereket is. Előzetes tanulmányukat a bioRxiv weboldalon fogják közzétenni.

A Colossal Biosciences szerint az első mamutbébik születése 2028 körül várható.