Tudja-e, hogy ki volt Giovanni Giuseppe Czermanik?

Kádár János hetvenkét éves korában, 1984-ben

Fotó: Fortepan/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

A 20. század magyarországi kommunista diktatúrái közül az 1945 -ös szovjet megszállás után kiépülő rendszernek két névadója is volt; a totális elnyomás „atyja”, Rákosi Mátyás, valamint az 1956-os megtorlás utáni puha diktatúrát, az úgynevezett gulyáskommunizmust szimbolizáló Kádár János, aki közismert családi nevét csak 1943-ban vette fel, mozgalmi névként.

Egy szabadságos katonától lett állapotos Czermanik Borbála

Az 1868-as magyar-horvát kiegyezés, amelyet az Országgyűlés az 1868. évi XXX. törvénycikkellyel iktatott Magyarország törvényei közé, a nagy adriai kikötővárost, Fiumét közvetlenül Budapest fennhatósága alá helyezte. Az 1956 és 1989 közötti „puha diktatúra” első számú vezetője, Kádár János itt, Fiumében látta meg a napvilágot 1912. május 26-án. Édesanyja, Czermanik Borbála, aki apai ágon szlovák, anyai ágon pedig magyar földművesek gyermeke volt, mivel a szegénysorban élő szülei nem tudták iskoláztatni, a harmadik elemi elvégzése után cselédnek állt. 

Csermanek (Kádár) János bűnügyi nyilvántartáshoz készített fotója 1933-ból, amikor illegális kommunista mozgalmi tevékenység miatt letartóztatta a magyar királyi államrendőrség
Fotó: Wiimedia Commons

Néhány évvel később már az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legfelkapottabb és legelegánsabb nyaralóhelyén, Abbáziában (ma: Opatija, Horvátoszág) szolgált cselédlányként a Villa Austria panzióban. A panzióban sok szabadságos magyar katona is megfordult. Czermanik Borbála itt ismerkedett meg a nagykanizsai honvéd gyalogezred egyik katonájával, a sváb (pontosabban bajor) felmenőkkel rendelkező és pusztaszemesi illetőségű Krezinger Jánossal, akitől állapotos lett.

Giovanni Giuseppe Czermanik néven anyakönyvezték az olasz többségű Fiumében

Krezinger János nem volt hajlandó elvállalni a megszületendő gyermeket, akit ezért Czermanik Borbála hajadonként, házasságon kívül volt kénytelen megszülni. Az asszony a helyi olasz nemzetiség által alapított Santo Spirito (Szentlélek) kórházban adott életet a gyermekének, 1912. május 26-án. A századforduló idején Fiume őslakosságának jelentős része olasz nemzetiségű volt, ezért a (szintén olasz) katolikus kórházban az anyja családi neve után Giovanni Giuseppe Czermanik (magyarul Czermanik János József) néven anyakönyvezték a fiúgyermeket. A későbbi Kádár Jánosnak a Giovanni (János) keresztnevet az édesanyja adta az apjára való tekintettel. 

Kádár ( a kép bal szélén) és Rajk László (jobbra, háttal) a Magyar Kommunista Párt, az MKP első országos értekezletén 1945. májusában. Kádár fontos beosztásokat töltött be Rákosi kegyeten elnyomó sztálinista diktatúrájában
Fotó: Wikimedia Commons

Krezinger János egyébként miután leszerelt, visszaköltözött a szülőfalujába Pusztaszemesre, megnősült, és a házasságából három gyermeke született. Kádár Jánosnak így három féltestvére is volt, ami a nevével fémjelzett „puha diktatúra” idején nem volt ismert a közvélemény előtt. 1918-ig a Somogy vármegyei Kapolyon nevelőszülőknél volt elhelyezve, majd miután az édesanyja Budapesten kapott takarítónői állást, ettől kezdve ő is a fővárosban nevelkedett. Iskolás korától a magyar dokumentumokban már Csermanek néven szerepelt, feltehetően amiatt, hogy könnyebben legyen leírható a családi neve.

Negyvenkilenc évesen találkozott először az apjával

Illegális kommunistaként a Kádár családi nevet harmincegy éves korában, 1943-ban vette fel mozgalmi névként. 

Kádár János csak negyvenkilenc évesen, 1961-ben találkozott először az apjával, 

akkor már mint a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, illetve a Minisztertanács elnöke. Az apja egyébként Kertészre magyarosította a családi nevét. Amikor meghalt, Kádár nem ment el ugyan, de koszorút küldött a temetésére. Az egyik szintén János keresztnevű féltestvérének pedig segített Budapestre költöznie, és lakást is intézett neki.