A fenntartható biodiverzitás kutatásával foglalkozó hallei kutatóközpont (German Centre for Integrative Biodiversity Research, iDiv) tudósainak tanulmánya szerint a mintegy 180 ezer csimpánzt, bonobót és gorillát érintő fenyegetést mindeddig alábecsülték.
A tiszta energiára való átállás miatt az Afrikában található fontos ásványok, köztük a réz, a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek iránt megnőtt a kereslet, ami a bányászat fellendülését hozta magával - emlékeztettek a kutatók, hozzátéve, hogy az infrastruktúra-fejlesztések, az útépítések, a korábban lakatlan területeken felépített települések, továbbá a vadászat és a betegségek is veszélyeztetik a majompopulációkat.
A tanulmányban 17 afrikai országban található - már működő vagy fejlesztés alatt álló - bányatelep adatait elemezték. A bányák elhelyezkedését összehasonlították a majompopulációk élőhelyeivel, azt feltételezve, hogy a telepek tíz kilométeres körzetében élő majmokat közvetlenül, az ötven kilométeres körzetben élőket pedig közvetve érinti a bányászat.
A bányák és az emberszabásúmajom-populációk élőhelye közötti legnagyobb átfedéseket Libériában, Sierra Leonéban, Maliban és Guineában találták. Guineában különösen kiugró volt az átfedés: a tanulmány szerint ott több mint 23 ezer csimpánzt, illetve a majompopuláció 83 százalékát érintheti közvetve vagy közvetlenül a bányászati tevékenység.
A Rewild környezetvédő szervezet a tanulmány nyomán kiadott közleményében arra figyelmeztetett, hogy miközben a klímaváltozás hatásainak csökkentése miatt helyes és fontos a fosszilis energiától való eltávolodás, ennek oly módon kell történnie, hogy az ne veszélyeztesse a biodiverzitást.