A nagy befolyással bíró család tagjai közt számos herceget, királynét és pápát is számontartunk, de a közéletben elért eredményeik mellett művészetpártoló munkásságuk sem elhanyagolható. A mecénásként és költőként is ismert Lorenzo de’ Medicit, Firenze urát, intelligens és életerős férfiként írják le a források öccse, a sportokban igencsak jártas Giuliano mellett. Uralmuk a város felett kilenc évig tartott, míg egyikük a Pazzi-összeesküvés áldozata nem lett.
Ütközési pontok
Lorenzo vágyálma az észak-olaszországi, fontos kereskedelmi útvonalon fekvő Imola városának és birtokainak megszerzése volt. A rokonait előkelő pozíciókba előszeretettel helyező IV. Szixtusz pápa egyik unokaöccsének is hasonló reményei voltak a kisvárossal kapcsolatban. Nem tudva a Mediciek tervéről, kölcsönért folyamodott a bankárcsaládhoz.
Az összeférhetetlen érdekek között végül Lorenzo döntött azzal, hogy megtagadta a kérést.
Azonban a pápa a firenzei család riválisához, a Pazzi famíliához fordult segítségért, támogatásukkal pedig megszerezte a birtokokat.
Ám nem ez volt az egyetlen konfliktus a két neves nemzetség között: a Firenze érseki címéért folyó küzdelem során az idősebbik Medici a sógorát jelölte ki a megüresedett székbe, azonban IV. Szixtusz a Pazzi család egyik jóbarátjának szánta a titulust. Végül utóbbi győzött, bár Lorenzo mesterkedése révén sokáig nem tudták beiktatni.
Az egyre szaporodó és súlyosbodó nézeteltérések végül egy összeesküvés megszületéséig vezettek, melynek szellemi atyjának sokáig Francesco de’ Pazzit tartották, azonban az újabb kutatások szerint a Mediciek hűnek hitt barátja, Federico da Montefeltro, az urbinói herceg volt a terv kiötlője. Nem tudni pontosan, hogy kik és hányan támogatták a testvérek meggyilkolásáról szóló ötletet, mindenesetre a Pazzi család tagjainak többsége mindenképpen, illetve a pápa is szemet hunyt az elképzelés felett. Kezdetben a fivéreket külön-külön más helyszínen, de egy időben akarták megölni, ám ezt végül elvetették.
Gyilkos tőrdöfések
Az 1478. április 26-ára, a firenzei Santa Maria del Fiore székesegyház miséjére időzített merénylet is meghiúsulni látszott, amikor a gyengélkedő Giuliano még az istentiszteletre sem volt hajlandó elmenni. Az összeesküvés egyik tagja személyesen kereste fel a fiatalabb testvért, és rávette, hogy semmiképp se hagyja ki az eseményt, hiszen a pápa egyik unokaöccsét is ekkor nevezik ki bíborosnak.
Még azt is „kinyomozta”, vagyis inkább kitapintotta, hogy Medici visel-e páncélt az öltözéke alatt.
Minden a tervek szerint haladt. Arról, hogy ki ölje meg a fivéreket, már nehezebben döntöttek: egy zsoldosvezér például arra hivatkozott, hogy ilyet nem lehet tenni egy templomban, hiszen Isten mindent lát. A felkérést végül egy titkársági feladatokat ellátó pap és társa vállalta el.
Először Giulianót késelték meg, Lorenzo a nyakán kapott tőrdöfést. Utóbbi túlélte, mivel a sekrestyébe menekült, öccse holtteste viszont a dóm kövezetén terült el. A misét mészárlás szakította félbe, káosz uralkodott. Az összeesküvők célja a Firenze feletti hatalom átvétele volt, de örömüket nem sokáig élvezhették, mivel szinte azonnal letartóztatták őket. Közel nyolcvan embert ítéltek el a gyilkosságok szervezésében való részvétel miatt.
A polgárság a Mediciek mellé állt, és hamarosan tömeges kivégzések szemtanúi lehettek.
A Mediciek a terv fő kiötlőinek tartott személyeket felakasztatták, és testüket az ablakon kidobták. A háborgó tömeg a holttesteken is kegyetlenségeket hajtott végre, állítólag még az eltemetett hullákat is kiásták, hogy újra meggyalázzák őket.
A Pazzi-család nevét soha többé nem lehetett kiejteni sem, címereiket mindenhonnan eltávolították. Bár a Mediciek politikai hatalmának megtörése volt a cél, Lorenzo hatalma nemhogy meggyengült volna, de a merénylet következtében meg is erősödött. Giulio törvénytelen fia – aki pár hónappal a tragikus esemény után született – később VII. Kelemen pápa néven került be a köztudatba.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.