Egy misét szakított félbe a Medici fivérek elleni merénylet

A Mediciek elleni Pazzi-féle merénylet

Alig volt olyan időszak a Medici család politikai pályafutása alatt, amikor nevük valamilyen módon ne forrott volna egybe gyilkosságokkal. Firenze leghíresebb famíliája számos botrányt és lázadást túlélt, köztük az egész várost megbotránkoztató Pazzi-összeesküvést is, mely nem maradt véres megtorlás nélkül.

A nagy befolyással bíró család tagjai közt számos herceget, királynét és pápát is számontartunk, de a közéletben elért eredményeik mellett művészetpártoló munkásságuk sem elhanyagolható. A mecénásként és költőként is ismert Lorenzo de’ Medicit, Firenze urát, intelligens és életerős férfiként írják le a források öccse, a sportokban igencsak jártas Giuliano mellett. Uralmuk a város felett kilenc évig tartott, míg egyikük a Pazzi-összeesküvés áldozata nem lett.

Ütközési pontok

Lorenzo vágyálma az észak-olaszországi, fontos kereskedelmi útvonalon fekvő Imola városának és birtokainak megszerzése volt. A rokonait előkelő pozíciókba előszeretettel helyező IV. Szixtusz pápa egyik unokaöccsének is hasonló reményei voltak a kisvárossal kapcsolatban. Nem tudva a Mediciek tervéről, kölcsönért folyamodott a bankárcsaládhoz. 

Az összeférhetetlen érdekek között végül Lorenzo döntött azzal, hogy megtagadta a kérést. 

Azonban a pápa a firenzei család riválisához, a Pazzi famíliához fordult segítségért, támogatásukkal pedig megszerezte a birtokokat.

Lorenzo de’ Medici: korabeli portréja
Fotó: Wikimedia Commons

 Ám nem ez volt az egyetlen konfliktus a két neves nemzetség között: a Firenze érseki címéért folyó küzdelem során az idősebbik Medici a sógorát jelölte ki a megüresedett székbe, azonban IV. Szixtusz a Pazzi család egyik jóbarátjának szánta a titulust. Végül utóbbi győzött, bár Lorenzo mesterkedése révén sokáig nem tudták beiktatni.

IV. Szixtusz pápa
Fotó:  Wikimedia Commons

Az egyre szaporodó és súlyosbodó nézeteltérések végül egy összeesküvés megszületéséig vezettek, melynek szellemi atyjának sokáig Francesco de’ Pazzit tartották, azonban az újabb kutatások szerint a Mediciek hűnek hitt barátja, Federico da Montefeltro, az urbinói herceg volt a terv kiötlője. Nem tudni pontosan, hogy kik és hányan támogatták a testvérek meggyilkolásáról szóló ötletet, mindenesetre a Pazzi család tagjainak többsége mindenképpen, illetve a pápa is szemet hunyt az elképzelés felett. Kezdetben a fivéreket külön-külön más helyszínen, de egy időben akarták megölni, ám ezt végül elvetették.

Gyilkos tőrdöfések

Az 1478. április 26-ára, a firenzei Santa Maria del Fiore székesegyház miséjére időzített merénylet is meghiúsulni látszott, amikor a gyengélkedő Giuliano még az istentiszteletre sem volt hajlandó elmenni. Az összeesküvés egyik tagja személyesen kereste fel a fiatalabb testvért, és rávette, hogy semmiképp se hagyja ki az eseményt, hiszen a pápa egyik unokaöccsét is ekkor nevezik ki bíborosnak. 

Még azt is „kinyomozta”, vagyis inkább kitapintotta, hogy Medici visel-e páncélt az öltözéke alatt. 

Minden a tervek szerint haladt. Arról, hogy ki ölje meg a fivéreket, már nehezebben döntöttek: egy zsoldosvezér például arra hivatkozott, hogy ilyet nem lehet tenni egy templomban, hiszen Isten mindent lát. A felkérést végül egy titkársági feladatokat ellátó pap és társa vállalta el.

Giuliano de' Medici egykorú portréja
Fotó: Wikimedia Commons

Először Giulianót késelték meg, Lorenzo a nyakán kapott tőrdöfést. Utóbbi túlélte, mivel a sekrestyébe menekült, öccse holtteste viszont a dóm kövezetén terült el. A misét mészárlás szakította félbe, káosz uralkodott. Az összeesküvők célja a Firenze feletti hatalom átvétele volt, de örömüket nem sokáig élvezhették, mivel szinte azonnal letartóztatták őket. Közel nyolcvan embert ítéltek el a gyilkosságok szervezésében való részvétel miatt.

A polgárság a Mediciek mellé állt, és hamarosan tömeges kivégzések szemtanúi lehettek. 

A Mediciek a terv fő kiötlőinek tartott személyeket felakasztatták, és testüket az ablakon kidobták. A háborgó tömeg a holttesteken is kegyetlenségeket hajtott végre, állítólag még az eltemetett hullákat is kiásták, hogy újra meggyalázzák őket. 

Az egyik Pazzi holttestének megtalálása
Fotó: Wikimedia Commons

A Pazzi-család nevét soha többé nem lehetett kiejteni sem, címereiket mindenhonnan eltávolították. Bár a Mediciek politikai hatalmának megtörése volt a cél, Lorenzo hatalma nemhogy meggyengült volna, de a merénylet következtében meg is erősödött. Giulio törvénytelen fia – aki pár hónappal a tragikus esemény után született – később VII. Kelemen pápa néven került be a köztudatba.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.