Illegális aranybányászat miatti higanymérgezést észleltek egy őslakos brazíliai törzsnél

Illegális aranybánya Brazíliában

Fotó: AFP

Higanymérgezés tüneteit diagnosztizálták Brazíliában a világtól elszigetelten élő janomami törzs számos tagjánál, és vizsgálatokkal kiderítették, hogy a higany egy illegális aranybánya területéről szivárog - közölte helyi idő szerint csütörtökön egy brazil közegészségügyi intézet.

Az intézet a higanyszivárgás lehetséges forrását a Mucajaí folyó mentén kereste, ahol elterjedt az illegális bányászat. A higanyt az aranynak az ércből való kivonására használják.

Illegális aranybánya Brazíliában
Fotó: AFP

A kutatók kortól és nemtől függetlenül csaknem háromszáz janomami hajmintáját gyűjtötték be, majd különböző szakemberek megvizsgálták őket.

A megvizsgált őslakosok 84 százalékának vérében grammonként két mikrogrammnyi vagy azt meghaladó mennyiségű higanyt találtak. Ekkora mennyiség már számos egészségügyi problémát okozhat az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynöksége és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) normái szerint szerint.

Az alanyok 10 százalékának vérében grammonként hat mikrogrammot is meghaladta a higany mennyisége, ami már súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

A kutatók a helyi folyók, tavak halait is megvizsgálták, és nagy részük szervezetében kimutatható volt a higany. A szennyezett halak fogyasztása az egyik leggyakoribb módja a higanymérgezésnek.

"A bányászat jelenti ma a legnagyobb fenyegetést, amellyel a janomamiknak most szembe kell néznünk. Ha a bányászat folytatódik, akkor azzal a környezetszennyezés és -pusztítás, a malária elterjedtsége és az alultápláltság is súlyosabb lesz. Erre a kutatás konkrét bizonyítékokkal szolgál rá" - jelentette ki közleményében egy janomami vezető, Dário Kopenawa.

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök már korábban ígéretet tett arra, hogy felszámolja az illegális aranybányászatot a törzs területein.

A metilhigany egy erős neurotoxin, amely a szervetlen higany mikroorganizmusokkal történő biokémiai reakciója során keletkezik. A jelen esetben folyóból származó méreg több hónapon át tartó fogyasztása az idegrendszer súlyos károsodásához vezethet. Az Egyesült Államok betegségmegelőzési központja szerint a metilhigany bejuthat a terhes nők méhébe is, és fejlődési rendellenességeket, agyi bénulást okozhat a magzatnál. A metilhigany bekerülhet az emberi emlők zsírszövetébe és a prosztatába is.

A higanymérgezés általános tünetei közé tartozik a végtagok érzéketlensége, általános gyengeség, szédülés, fülzúgás. A központi idegrendszer károsodása során mozgásproblémákat is okozhat. Az étkezés során a szervezetbe jutott metilhigany a vörösvérsejtekben koncentrálódik, majd az agyba kerülve ott raktározódik. A metilhigany csak rendkívül lassan, fokozatosan távozik a szervezetből, így extrém kitettség esetén ez akár egy évbe is beletelhet.