A szokottnál erősebb naptevékenység miatt lehet hazánk területén is egyre több sarki fényt látni
A Nap aktivitása nagyjából egy 11 éves ciklus végén éri el a maximumát, ekkor felerősödik a naptevékenység, megnövekszik a napkitörések száma, és ennek következményeként a mágneses viharok mennyisége, ami miatt a sarki fényjelenségek is gyakoribbá válnak, és nem egyszer a sarkkör alatti vidékeken is fellobban egy-egy „aurora borealis”. Sarki fény akkor keletkezik, amikor a Napból kiáramló nagy sebességű töltött részecskékből álló anyagfelhő, az úgynevezett napszél eléri a Föld magnetoszféráját.
Ekkor a töltött részecskék az energiájuk nagy részét leadják a magaslégkörben, eközben pedig ionizálódnak, illetve gerjesztődnek, és különböző színárnyalatú fényt bocsátanak ki magukból. Amikor a napciklus eléri a maximumát, a földi magnetoszférában, az úgynevezett Van Allen-övekben állandóan jelen lévő töltött részecskék a mágneses vihar következtében – elsősorban a pólusok vidékén – bejuthatnak a Föld felső légkörébe, és a Napból érkező nagy energiájú protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, miközben fényt bocsátanak ki. A 11 éves periodicitású, és most különösen erős napciklus az idén, illetve a jövő év elején éri el a maximumát, ami miatt a szokásosnál is többször villanhat fel a sarki fény.
Normál esetben a sarki fény az északi féltekén a mágneses északi pólustól számítva legfeljebb 1500- 2500 kilométeres sugarú körben észlelhető, de a mostanihoz hasonló erős naptevékenység idején ettől sokkal délebbre, így hazánk területén is többször felvillanhat az „aurora borealis”.
2024 a sarki fény éve lesz Magyarországon
Legutóbb tavaly november 5-én villant fel egy különösen látványos és Magyarország területéről csak rendkívül ritkán látható, szokatlanul erős sarki fény, ami 2023-ban már a tizedik aurora borealis jelenségnek számított hazánkban. A tavaly novemberi sarki fény rendkívül erős volt, így például Fonyód térségében olyan erősen ragyogott, hogy visszatükröződött a Balaton felszínén.
A pompás égi jelenségek sorozata azonban nem szakadt meg,
erre jó példa a most hétvégén, április 19-én péntek este fellobbant és vöröses rózsaszínben játszó sarki fény, amit a dél-dunántúli térségben különösen jól lehetett látni. Az alábbi felvétel Nagykanizsán készült a kora esti órákban felvillant sarki fényről.
A sarki fény színe attól függ, hogy az atmoszférában milyen magasban, és milyen molekulák ütköznek a Napból érkező nagy energiájú töltött részecskékkel. Az ütközés során felszabaduló különböző mennyiségű energia különféle hullámhosszú fényt gerjeszt. Így például az oxigén zöld fényt bocsát ki, ha körülbelül 100 km-rel a Föld felett ütközik a napszél részecskéivel, de 160-320 km-es magasságban már vörös sarki fényt produkál – ez viszont igen ritka látvány. Ahogy közeledünk a napciklus csúcsához, úgy egyre erősebbé válik a naptevékenység.
Bízvást állíthatjuk, hogy 2024 a sarki fény éve lesz Magyarországon, ezért továbbra is érdemes fürkészni az alkonyi, vagy az esti égboltot, mert még jó eséllyel megpillanthatunk újabb aurora borealist, a természet egyik legszebb égi jelenségét.