Milliók szenvednek ebben a betegségben, mégsem veszik észre időben

Az enyhe kognitív károsodás - a demencia korai stádiuma - a 65 éves és idősebb emberek körében széles körben aluldiagnosztizált. Ez a legfontosabb tanulsága egy amerikai kutatócsoport két közelmúltbeli tanulmányának, amelyet a The Conversation portál ismertetett.

Az első tanulmányban mintegy 40 millió 65 éves és idősebb kedvezményezett 2015 és 2019 közötti Medicare-adatait használták fel, hogy megbecsüljék az enyhe kognitív károsodás előfordulási gyakoriságát ebben a populációban, és megállapítsák, hogy milyen arányban diagnosztizálták őket. 

Rengeteg idős embert sújt a demencia világszerte 
Fotó: Science Photo Library via AFP/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra 

Az eredmény mellbevágó volt. 

Az enyhe kognitív károsodással járó esetek számának mindössze 8%-át diagnosztizálták ténylegesen annak, amire egy statisztikai modell alapján számítottunk.

A 65 éves és idősebb lakosságra átszámítva ez azt jelenti, hogy országszerte körülbelül 7,4 millió esetet nem diagnosztizáltak. 

A második tanulmányban 226 756 alapellátásban dolgozó klinikus adatait elemezték, és azt találtuk, hogy több mint 99%-uk aluldiagnosztizálta az enyhe kognitív zavarokat ebben a populációban. 

 

Miért fontos ez? 

Az enyhe kognitív károsodás az esetek mintegy felében az Alzheimer-kór korai tünete, és évente 10-15%-os arányban fejlődik demenciává. Olyan tüneteket foglal magában, mint a közelmúltbeli eseményekre és találkozókra való emlékezés, a józan döntéshozatal és az összetett feladatok elsajátítása képességének elvesztése. Ha nem sikerül felismerni, a betegeket megfoszthatják a kezelés lehetőségétől és a betegség előrehaladásának lassításától. 

Az enyhe kognitív károsodást néha könnyen kezelhető tényezők, például gyógyszeres mellékhatások, pajzsmirigy-alulműködés vagy B12-vitamin-hiány okozhatják.

Mivel az enyhe kognitív károsodásnak ugyanazok a kockázati tényezői, mint a szív- és érrendszeri betegségeknek, például a magas vérnyomás és a koleszterinszint, e kockázatok gyógyszeres kezelése diétával és testmozgással kombinálva csökkentheti a progresszió kockázatát. 

Alzheimer kórban szenvedő beteg (illusztráció)
Fotó: AFP

2023-ban az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal engedélyezte a lecanemab nevű gyógyszert, mint az Alzheimer-kór, az enyhe kognitív zavar leggyakoribb okának első betegségmódosító kezelését. 

A korábbi gyógyszerekkel ellentétben, amelyek átmenetileg javíthatják a betegség tüneteit, például a memóriavesztést és a nyugtalanságot, ez az új kezelés a betegség kiváltó okát kezeli.

 

A lecanemab, egy monoklonális antitest, csökkenti az agyban lévő amiloid plakkok mennyiségét. Ezek olyan mérgező fehérjerögök, amelyekről úgy vélik, hogy hozzájárulnak a betegség előrehaladásához. Egy nagy klinikai vizsgálatban a lecanemab képes volt csökkenteni a korai stádiumú Alzheimer-kór progresszióját. Egy hasonló gyógyszer, a donanemab szintén sikerrel szerepelt egy klinikai vizsgálatban, és várhatóan valamikor 2024-ben kaphat engedélyt. 

Ezeket a gyógyszereket azonban az Alzheimer-kór korai stádiumában kell alkalmazni, ideális esetben akkor, amikor a betegnek még csak enyhe kognitív károsodása van, mivel nincs bizonyíték arra, hogy előrehaladott stádiumban hatékonyak lennének. 

 

Miért nehéz felismerni a korai demenciát? 

Az időben történő felismerés hiányához számos tényező járul hozzá. A kutatók azonban nem ismerik jól az egyes tényezők relatív jelentőségét, illetve azt, hogy hogyan lehetne csökkenteni az aluldiagnosztizálás magas arányát. 

Bár a tünetek jól kivehetők, mégis enyhék, és lassú lefolyásuk miatt figyelmen kívül hagyhatók vagy tévesen normális öregedésként értelmezhetők. 

Egy kínai neurológus elmondta, hogy a diagnózisok aránya Kínában az újévi ünnepek után ugrik meg, amikor a szülőkkel egy éve nem találkozó gyerekek olyan változásokat észlelnek, amelyeket nehezebb észrevenni, ha valaki napi kapcsolatban van valakivel. 

Mindennapi élet, sorozat, 1. díj - Részlet az Alzheimer-kórral küzdő nő életét bemutató sorozatból
Fotó: Fotó: Alejandro Kirchuk

Az orvosok a memóriaproblémákat is általában normális öregedésnek tekintik, és kételkednek abban, hogy sokat lehetne tenni ellene. Bár léteznek kognitív tesztek, amelyekkel meg lehet különböztetni az enyhe kognitív károsodást a kóros hanyatlástól, ezek körülbelül 15 percet vesznek igénybe, ami az orvoslátogatás korlátozott ideje alatt nehezen elérhető, és esetleg utólagos időpontot igényel. 

Az embereknek, különösen a 60-as éveikben járóknak és az azt meghaladóknak, valamint családtagjaiknak és barátaiknak ébernek kell lenniük a kognitív hanyatlással kapcsolatban,

 fel kell vetniük azt az orvosi rendelések alkalmával, és ragaszkodniuk kell a hivatalos kivizsgáláshoz. 

Ahogy az orvosok megkérdezik a betegeket a megmagyarázhatatlan fogyásról, és komolyan veszik ezeket az aggodalmakat, a kutatók szerint a beteg kognitív állapotát feltáró kérdéseknek is normává kell válniuk.