Nagy a baj: veszélyes anyagokat találtak a kézfertőtlenítőkben

Olyan vegyi anyagokat találtak a közönséges háztartási fertőtlenítőszerekben, ragasztókban és bútorszövetekben, amelyek károsíthatják az agysejteket azok kritikus fejlődési szakaszában – derítette ki egy új kutatás.

Erin Cohn, az ohiói Case Western Reserve University molekuláris biológusa és munkatársai 1823, a környezetben található ismeretlen toxicitású kémiai anyagból kiindulva 

két olyan vegyületcsoportot azonosítottak, amelyek laboratóriumi körülmények között elpusztították vagy leállították az oligodendrocitáknak nevezett agysejtek érését.

Az oligodendrociták hüvelyként burkolják az idegsejteket, felgyorsítva ezzel a jelátviteli folyamatokat az agyban.

Bár hatékonyak a kórokozók ellen, a fertőtlenítőkben jelen lévő egyes vegyi anyagok károsíthatják a fontos agysejteket
Fotó: Science Photo Library via AFP

Problémás vegyületcsoportok

A két azonosított vegyületcsoport egyike a kvaterner ammóniavegyületek voltak. Ezeket fertőtlenítő spray-kben, törlőkendőkben és kézfertőtlenítőkben, valamint testápolási termékekben, például fogkrémekben és szájvizekben használják a baktériumok és vírusok elpusztítására. Helytelen használat esetén vagy rosszul szellőző helyiségekben könnyen lenyelhetők vagy belélegezhetők.

A vegyületek másik csoportja a szerves foszfátok voltak. Ezek égésgátlóként szolgálnak, és gyakran megtalálhatók a textíliákban, ragasztókban és háztartási cikkekben, például bútorokban és elektronikai eszközökben. A levegőbe kerülhetnek, ami zárt helységben komoly gondot okozhat. Mivel zsírban oldódnak, a szerves foszfátok a bőrön keresztül felszívódhatnak, és akár az agyba is bejuthatnak.

Az állatkísérletek eredményei

A kvaterner ammóniavegyületek hatásait állatkísérletek során figyelték meg. Fiatal egérkölyköknek szájon át adtak az anyagból, majd figyelték mi történik. Napokkal később az agyszövetben már azonosítani lehetett a vegyszer jelenlétét, vagyis képes áthatolni a vér-agy gáton – azon a védőrétegen, amely elszigeteli az agyszövetet a vértől.

A kutatók folytatták a kísérletet és naponta 10 adagnyi kvaterner ammóniavegyületet (egészen pontosan cetilpiridinium-kloridot) kezdtek adni a fiatal, alig 5 napos rágcsálóknak. Az életkor megválasztása nem volt véletlen, ez az agy fejlődésének kulcsfontosságú időszaka. A vegyületet kapott állatok agyában az oligodendrociták drámaian megfogyatkoztak.

Az állatkísérlet egyértelműen kimutatták a kvaterner ammóniavegyületek agykárosító hatásait a fiatal egyedeknél
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A kutatók hasonló hatásokat tapasztaltak agyi organoidokban is, azaz laboratóriumi körülmények között, petri-csészékben növesztett humán agysejtekben.

Azt találtuk, hogy az oligodendrociták – a többi agysejttől eltérően – meglepően érzékenyek a kvaterner ammóniumvegyületekre és a szerves foszfát alapú égésgátlókra

– idézi a kiadott közlemény Cohnt.

A pandémia alatt sokkal több kvaterner vegyület kerülhetett a testünkbe

Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy az egerek és az organoidok jóval nagyobb koncentrációban kaptak a vegyületekből, mint amennyinek a hétköznapi emberek normál esetben ki vannak téve. Más a helyzet azonban a kórházi alkalmazottakkal, takarítókkal vagy hasonló munkakörökben dolgozókkal, akik jóval koncentráltabb ipari vegyszereket használnak.

A legújabb tanulmányok ezért most az emberekre gyakorolt egészségügyi hatásokat vizsgálják. Ezek a kutatások azt találták, hogy a COVID-19 világjárvány alatt a kiterjedt fertőtlenítőszer-használat miatt duplaannyi kvaterner vegyület jutott a szervezetbe, mint egy átlagos időszakban. Hasonló a helyzet a szerves foszfát alapú égésgátlókkal, amelyeket a környezetben, az emberi vérben, vizeletben, méhlepényben és anyatejben már egyaránt kimutattak.

Cohn szerint mindenképpen tovább kell vizsgálni ezeknek a vegyületeknek az egészségügyi hatásait, különösen a gyerekek körében.

A fejlődő központi idegrendszer különösen érzékeny a környezeti ártalmakra, és a kémiai anyagoknak való kitettség nagyon káros lehet a fejlődés kritikus fázisában lévő gyermekekre

 – figyelmeztetett Cohn.

A teljes tanulmány a Nature Neuroscience című szakfolyóiratban olvasható.