Nagybátyja, VII. Kelemen pápa választott neki férjet
A gyermek Medici Katalin korán árvaságra jutott, mikor anyja, a Bourbon hercegnő tizenöt nappal azután, hogy életet adott a csecsemőnek, gyermekágyi láz miatt elvesztette életét. Apja, az urbinói herceg szifilisszel súlyosbított tüdőbaj miatt nem sokkal később követte feleségét. A gazdag és rendkívül befolyásos firenzei családból érkező Katalin rokonai felügyelete alá került.
Nagybátyja, VII. Kelemen pápa diplomáciai kívánalmakat szem előtt tartva unokahúgát mindenképp a francia király egyik fiához akarta adni. Terve sikeresnek bizonyult, amikor 1533-ban Katalin férjhez ment I. Ferenc francia király fiához, az 1547-ben trónra lépő Orleans-i Henrikhez. A katolikus egyház és a Valois-dinasztia közötti együttműködés ezáltal megerősödött.
Narancsos palacsinta törte meg a hosszú éveken át tartó átkot
Frigyük azonban nem volt túl sikeres, mivel az újdonsült francia királyné tíz éven keresztül nem szült trónörököst. Védelmére írható, hogy csapodár természetű férje a nála húsz évvel idősebb Diane de Poitiers kurtizán kegyeit élvezte, a szoros kapcsolat egészen II. Henrik haláláig kitartott.
A válástól és az azzal járó botránytól félve a magát mellőzöttnek érző Katalin különféle praktikákat vetett be a gyermekáldás eléréséhez,
végül a legenda szerint a narancsos palacsinta (Crêpes Suzett) törte meg a hosszú éveken át tartó átkot olyannyira, hogy a párnak összesen tíz gyermeke született.
Bár közülük három még csecsemőkorában elhunyt, Katalin biztosítottnak látta a dinasztia fennmaradását. 1559-ben, a lovagi tornán súlyos sérülést szenvedett király halálát követően elérkezettnek tartotta az időt, hogy immár politikai hatalmát is gyakorolja, méghozzá fiai trónján keresztül. Természetesen első intézkedései között szerepelt a király egykori szeretőjének elűzése, akitől a II. Henriktől kapott kisebb-nagyobb ajándékokat (például a híres Chateau de Chenonceau kastélyt) is elvette.
Mint az éppen soron lévő kiskorú király gyámja, régensi uralkodása 25 évig tartott. Három gyermekét is megkoronázták, azonban kivétel nélkül mind csak rövid ideig uralkodhatott.
Mindhárom fia király lett, de csak rövid időre
Az addig csekély befolyással rendelkező Katalin sosem vette már le gyászruháját. Régensként az ő feladata volt a Valois-ház hatalmának védelme és megerősítése, ám a vallási konfliktusok hátráltatták céljai elérését. Az 1572-es Szent Bertalan éjszakája is többek között az ő nevéhez kapcsolódik. A szélsőséges katolikusok mellett kiálló Katalin hallgatólagos beleegyezésével több ezer hugenottát mészároltak le.
A vérengzést a francia vallásháborúk harmadik szakaszát a hugenotta Navarrai Henrik és Katalin lánya, Valois Margit frigyének kellett volna megakadályoznia. Ám az esküvő után pár nappal a hugenották vezetője ellen a katolikusok merényletet kíséreltek meg.
Rajongott az okkultizmusért az „ördögi királyné”
Az „ördögi királynéként” is emlegetett Katalin állítólag nem riadt vissza a méreggel végrehajtott politikai gyilkosságoktól sem, de igencsak kedvelte az okkult tudományokat is. Nostradamus jóslait mindig érdeklődéssel fogadta, aki halálának körülményeit is megjövendölte.
1589-ben egy súlyos megfázás miatt hunyt el. A sors fintora, hogy fiá, III. Henrik halálával a dinasztia férfi ágon kihalt. További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.