Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt fél évszázadban a klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) és a kapcsolódó vegyi anyagok használatával károsítottuk a Föld védő ózonrétegét. Az összehangolt globális fellépésnek köszönhetően ezeket a vegyi anyagokat ma már betiltották. Mivel a CFC-k élettartama azonban hosszú, évtizedekbe fog telni, mire teljesen kikerülnek a légkörből. Ezért képződik minden évben újra az ózonlyuk.
Az ózonkárosodás oroszlánrésze az Antarktisz felett történik. Amikor a lyuk kialakul, az UV-index megduplázódik és eléri a szélsőséges szintet. Ausztráliában vagy Kaliforniában 14 feletti UV-napokra számíthatunk a nyári hónapokban, de a sarki régiókban nem
– mondta Sharon Robinson, a Wollongong Egyetem professzora és az Antarktisz Környezetvédelmi Jövőjét Biztosító ARC (SAEF) igazgatóhelyettese a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Szerencsére amikor az ózonlyuk kora tavasszal (szeptembertől novemberig) megnyílik, a legtöbb faj épp nyugalmi állapotban van. A tengeri élővilágot a tengeri jégtakaró védi, az Antarktisz mohaerdei pedig hó alatt vannak.
Ezek a jeges védőburkolatok segítettek eddig megvédeni az antarktiszi élővilág nagy részét az ózonréteg kimerülésétől.
Most azonban valami megváltozott. A 2020 és 2023 közötti szokatlan események sorozata miatt az ózonlyuk egészen decemberig fennmaradt.
Ennek okai:
A vulkánok és a bozóttüzek hamut és füstöt juttathatnak a sztratoszférába. Ezen apró részecskék felszínén lejátszódó kémiai reakciók pedig elpusztíthatják az ózont. Mindez egybeesett a tengeri jég jelentős csökkenésével, ami azt jelenti, hogy sok állatnak és növénynek kevesebb búvóhelye lett.
Ha az ózonlyukak tovább megmaradnak, akkor az Antarktisz hatalmas partvidékén élő, nyáron szaporodó állatok nagymértékben ki lesznek téve a visszavert UV-sugárzásnak. Több sugárzás tud átjutni, miközben a jég és a hó erősen tükröződik, ami visszaveri ezeket.
Az embereknél a magas UV-sugárzás növeli a bőrrák és a szürkehályog kockázatát, ám nekünk nincs szőrünk vagy tollunk. És bár a pingvinek és a fókák bőre védelmet nyújthat nekik, a szemük nincs védve.
Kárt okoz? Nem tudjuk biztosan. Nagyon kevés tanulmány számol be arról, hogy az UV-sugárzás mit tesz az állatokkal az Antarktiszon. A legtöbb vizsgálatot állatkertekben végzik, ahol a kutatók azt vizsgálják, mi történik, ha az állatokat mesterséges fényben tartják. Még így is aggodalomra ad okot: a kora nyári UV-sugárzás különösen káros lehet a fiatal állatokra, például a késő tavasszal kikelő vagy megszülető pingvinfiókákra és fókakölykökre
– emelte ki Rachele Ossola, a Colorado State University posztdoktori ösztöndíjasa.
Hozzátette: maximális UV-szintnek lesznek kitéve az olyan növények is, mint az antarktiszi sédbúza (Deschampsia antarctica), a felemásvirágú szekfű (Colobanthus quitensis) és sok moha is, amelyek késő tavasszal bújnak elő a hó alól. És bár az antarktiszi mohák
egy „saját fényvédőt” állítanak elő, hogy megvédjék magukat az UV-sugárzástól, de ennek az az ára, hogy csökken a növekedésük.
Minden élőlény másként védekezik: a tengeri jég alatt élő, apró fitoplanktonok billiói is fényvédő vegyületeket, úgynevezett mikrosporin aminosavakat állítanak elő. A krillek mélyebbre merülnek a vízoszlopba, ha túl magas az UV-sugárzás, míg a halikrák általában melaninnal rendelkeznek.
Az elmúlt öt évből négyben csökkent a tengeri jég kiterjedése, ami az éghajlatváltozás közvetlen következménye. A kevesebb tengeri jég azt jelenti, hogy több UV-fény tud behatolni az óceánba, ahol az antarktiszi fitoplankton és krill számára nehezebbé teszi a túlélést. Pedig sok minden függ ezektől az apró élőlényektől, amelyek a táplálékhálózat alapját képezik; ha nehezebbé válik a túlélésük, az éhség úgymond „felpörgeti” a táplálékláncot. Az éghajlatváltozás miatt az Antarktisz vizei is egyre melegebbek és savasabbak.
Joggal ünnepelhetnénk a CFCS betiltásának sikerét, ami ritka példája a környezeti probléma megoldásának. De ez talán még korai lenne. Az éghajlatváltozás késleltetheti az ózonréteg helyreállítását, például azáltal, hogy gyakoribbá és súlyosabbá teszi a bozóttüzeket
– magyarázta Laura Revell, a Canterbury Egyetem környezetfizikai docense.
Az ózonszintet a geomérnöki javaslatok, például a szulfátok légkörbe permetezése a napfény visszaverése, valamint a gyakoribb rakétakilövések is károsíthatják. Szakemberek szerint
ha a közelmúltbeli tendencia folytatódik és az ózonlyuk a nyár folyamán is fennmarad, akkor várhatóan még több kárt okozunk a növényeknek és az állatoknak – amit más veszélyek is súlyosbítanak.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a hosszabb ideig fennmaradó ózonlyuk jelensége tartós marad-e. Az azonban biztos, hogy az éghajlatváltozás miatt a légkör eddig nem látott módon viselkedik. Ahhoz, hogy ennek helyreállítása a jó úton haladjon, azonnali lépéseket kell tenni a légkörbe bocsátott szén-dioxid-kibocsátásunk csökkentése érdekében.
