Az élő növényekből származó termékekben még a betakarítás után is folytatódnak a biológiai folyamatok. Ezek közé tartozik a „légzés”: a tárolt szénhidrátokból, fehérjékből és zsírokból energiát termelnek, miközben szén-dioxidot és vízgőzt bocsátanak ki. Gondoljunk csak a csírázó burgonyára a kamrában.
Ráadásul a friss termékek a különböző – ártalmatlan és betegséget okozó – mikrobáknak, az úgynevezett kórokozóknak köszönhetően könnyen megromlanak.
Ha egyszerűen csak bedobjuk a dolgokat a hűtőbe, az nem oldja meg a problémát, mivel a különböző növényfajták másképp reagálnak a tárolásukra. De hogyan vehetjük fel a harcot az élelmiszerpazarlás ellen, és hogyan tarthatjuk tovább frissen a termékeket? Szerencsére a tudósoknak van néhány hasznos tippje.
A gazdálkodók mindig arra törekednek, hogy a terményeket akkor takarítsák be, amikor azok optimális állapotban vannak, de mind a betakarítás előtti, mind az azutáni tényezők már a vásárlás előtt befolyásolják a frissességet és a minőséget
A betakarítást megelőző tényezők mezőgazdasági jellegűek, mint például az éghajlati viszonyok, a talaj típusa és a vízellátottság. A betakarítás utáni tényezők közé tartozik a betakarítás utáni mosás és tisztítás, a szállítás és elosztás, a feldolgozás és csomagolás, valamint a tárolás. Fogyasztóként nem tudjuk közvetlenül befolyásolni ezeket: néha a megvásárolt zöldségek egyszerűen nem lesznek olyan jók. De odafigyelhetünk azokra a dolgokra, amelyek hatással vannak a terményre, miután hazavisszük
– magyarázta Senaka Ranadheera, a Melbourne-i Egyetem docense a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Hozzátette: az egyik legfontosabb dolog, amire figyelnünk kell, az a zúzódás, sérülés vagy a sérült termék. Ez a betakarítás utáni kezelés bármelyik szakaszában előfordulhat, és
nagyon felgyorsíthatja a zöldségek és gyümölcsök romlását.
A sérült héjon keresztül történő nedvességvesztés ugyanis felgyorsítja a romlást és a tápanyagveszteséget, míg maga a sérülés a romlást okozó mikrobák számára is könnyebbé teszi a bejutást.
A zöldségeket és gyümölcsöket nem kell megmosni a tárolás előtt. Sok mindent, amit megveszünk, már megmostak a kereskedelemben. Sőt, ha megmossuk a terményt, de nem tudjuk teljesen megszárítani, akkor a hozzáadott nedvesség felgyorsíthatja a rothadást a hűtőben.
A termékek mosása a felhasználás előtt közvetlenül viszont kiemelt fontosságú a szennyeződések és a kórokozó baktériumok eltávolítása érdekében.
Annak ellenére, amit a közösségi média gyakran sulykol, ne használjunk ecetet a mosóvízben. Tanulmányok szerint az ecetnek ugyanis nincs hatása a friss termékek mikrobiális terhelésének csökkentésére.
Hasonlóképpen: a szakemberek szerint ne használjunk szódabikarbónát sem.
Bár van némi bizonyíték arra, hogy eltávolíthatja a növényvédőszer-maradványokat egyes termékek felületéről, de nem tanácsos otthon használni. A kutatók úgy vélik: a legjobb, ha csak sima csapvizet használunk.
A legfontosabb a megfelelő típusú csomagolás és a megfelelő hely: ez kezeli a nedvességveszteséget, a rothadást és az érést.
A három fő tárolási lehetőség:
Íme néhány gyakori példa a terményekre és arra, hogy hová érdemes őket tenni: a banán, a hagyma, a fokhagyma, a burgonya, az édesburgonya és az egész sütőtök tovább friss marad egy sötét kamrában vagy szekrényben. De ne tároljuk együtt a burgonyát és a hagymát: utóbbi egy etilén nevű gázt termel, amely miatt az előbbi gyorsabban romlik, míg a burgonya magas nedvességtartalma tönkreteheti a hagymát.
Sőt, az olyan gyümölcsöket, mint az alma, a körte, az avokádó és a banán sem szabad együtt tárolni, mert ezek a gyümölcsök érés közben etiléngázt bocsátanak ki, ami miatt a közelben lévő gyümölcsök sokkal gyorsabban érnek (és potenciálisan megromlanak).
Vagyis, hacsak nem akarjuk gyorsan érlelni a gyümölcsöket. A levélzöldségek, a sárgarépa, az uborka, a karfiol és a brokkoli a hűtőszekrény alacsony páratartalmú fiókjában (ropogós rekeszében) érik a legjobban. Tegyük őket perforált műanyag zacskókba, hogy megőrizzék a nedvességet, de fenntartsuk a levegő áramlását. De ne kerüljenek teljesen lezárt zacskókba, mert ez lelassíthatja az érést, miközben szén-dioxidot zár be, ami rothadáshoz és rossz szagokhoz vezethet.
Egyes gyümölcsök a hűtőben érnek a legjobban: az alma és a citrusfélék, például a narancs például tovább maradnak frissek a hűtőszekrényben, bár rövid ideig szobahőmérsékleten is elállnak.
A görögdinnyét azonban ne tároljuk túl sokáig a hűtőben, mivel három napnál tovább hűtve elveszíti ízét és mélyvörös színét.
A legtöbb fűszernövényt és néhány leveles zöldséget (például zellert, újhagymát és spárgát) szárával együtt vízben is tarthatjuk, hogy ropogósak maradjanak. Tartsuk őket jól szellőző helyen és a közvetlen napfénytől távol, hogy ne melegedjenek fel túlságosan és ne fonnyadjanak meg.
Úgy tűnik, az otthoni kísérletezés jó módja annak, hogy megtalálja a termények tárolásának legjobb módját. Ehhez a szakemberek adtak még pár tippet: ne vásároljunk túl sokat, dolgozzuk fel a zöldségeket tárolás előtt, miközben fontoljuk meg a vákuumcsomagolás lehetőségét.