A Marsra látogató űrhajósoknak valahol menedéket kell majd találniuk a bolygót érő erős sugárzás, valamint a felszíni hőmérséklet ingadozása és porviharok elől. Ha a bolygó hasonlít a Földhöz vagy a Holdhoz, akkor nagy földalatti lávacsövei vannak, amelyekben bázisokat lehetne kialakítani. A lávacsövek beomlott szakaszain keresztül az asztronauták bejuthatnak ezekre a föld alatti menedékhelyekre.
A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszondáján található HiRISE (High-Resolution Imaging Science Experiment) kamera most egy furcsa nyílást szúrt ki a vörös bolygó felszínén. A mindössze néhány méter átmérőjű képződmény a Mars Tharsis-régiójában található. A Tharsis-régió a Mars felszínének csaknem egynegyedét elfoglaló hatalmas vulkanikus terület, szélessége több ezer kilométer. Négy óriási pajzsvulkán emelkedik ki a fennsíkból: Olympos Mons, Ascraeus Mons, Pavonis Mons, és az Arsia Mons. A most felfedezett üreg az Arsia Mons közelében fekszik. Ez a térség a múltban vulkanikusan aktív volt, és ennek eredményeképpen jöhetett létre a frissen felfedezett nyílás is.
A mostani lyukról egyelőre nem tudják megmondani, hogy csak egy szimpla gödör vagy egy kiterjedtebb lávacső nyílása, és pontos mélysége sem ismert.
A Holdon fellelhető vulkanikus gödröket és lávabarlangokat jobban ismerjük. Tudjuk, hogy a mélyedésekben a hőmérséklet elérheti a 17 Celsius-fokot, továbbá a közeli felvételeknek köszönhetően alaposabban ismerjük szerkezetüket. Annyi biztos, hogy ezekben a járatokban az űrhajósok védve lennének a hőmérséklet-ingadozástól, a sugárzástól és a meteoritoktól.
Ezzel ellentétben a marsi lávacsövekről egyelőre keveset tudunk, de fizikailag semmi sem zárja ki létezésüket. Ráadásul a Marson a gravitáció sokkal kisebb, mint a Földön, ami kiterjedt lávabarlangok kialakulását teszi lehetővé.