A PLOS Medicine tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az 40-es és 50-es éveikben járó nők számára még nem késő cselekedni, hogy visszafordítsák az inaktivitás éveit. A kutatás során a szakemberek több mint 11 ezer ausztrál nőt követtek nyomon és megállapították, hogy
a középkorú nők esetében az életkor kulcsfontosságú időszak a heti legalább 150 perces fizikai aktivitásra vonatkozó irányelvek betartásához.
Azok a vizsgálatban résztvevők, akik tizenöt éven keresztül következetesen betartották ezeket az irányelveket, jobb fizikai egészségi értékekkel rendelkeztek, mint azok a nők, akik nem tették ezt. Még azok a résztvevők is profitáltak az új rutinból, akik korábban nem mozogtak rendszeresen.
A végső nyomon követési vizsgálat során ennek a csoportnak a fizikai teszteredményei gyakorlatilag megegyeztek az ötvenes éveik előtt rendszeresen sportoló nők csoportjával; három százalékponttal megelőzve azokat a nőket, akik soha vagy ritkán tartották be a mozgásirányelveket.
További vizsgálatokra van azonban szükség annak megállapítására, hogy ezek a fizikai előnyök a középkorú férfiakra is kiterjednek-e, de a tudósoknak jó okuk van azt feltételezni, hogy igen.
Eredményeink arra utalnak, hogy a jó fizikai egészséggel összefüggő életminőség fenntartása érdekében hetven éves kor körül az ember képes lehet „bepótolni” azt, ha korábban nem volt aktív és csak az ötvenes évei közepén vált azzá
– mondta a Sydney Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Hozzátette: ez a megállapítás támogatja a közegészségügyi kezdeményezéseket, amelyek a középkorúak esetében az „óra visszaforgatására” vonatkozó üzeneteket közvetítenek olyan életmódbeli változtatásokkal, mint például a fizikai aktivitás.
Érdekes módon azok a vizsgálatban részt vevő nők, akik csak a hatvanas éveikben kezdtek el következetesen mozogni, nem tapasztalták ugyanazokat az előnyöket, mint azok, akik már az ötvenes éveikben az életük részévé tették a testmozgást.
Azt gyanítjuk, hogy ez azért van, mert a fizikai aktivitás „nem halmozódott fel” eléggé ahhoz, hogy az egészségügyi előnyök hetven éves kor körül már nyilvánvalóvá váljanak. A rendszeres testmozgás azonban aligha számít új receptnek. Számos nagy lakossági vizsgálat hozta összefüggésbe a fizikai aktivitást a halálozás alacsonyabb kockázatával, mégis meglepő módon kevés hosszú távú tanulmány követte nyomon a testmozgás egészségre gyakorolt hatását a kor előrehaladtával
– magyarázta Binh Nguyen epidemiológus, a tanulmány vezető szerzője.
Az új kutatásban 47-52 éves ausztrál nőket követtek nyomon 1998-tól 2019-ig, akiknek háromévente ellenőrizték a mentális és fizikai egészségi állapotukat. A szakemberek azonban megjegyzik: a
résztvevők a saját fizikai aktivitásukról számoltak be, ami nem feltétlenül tükrözi a valóságot.
Azonban még a társadalmi-gazdasági, táplálkozási és egyéb fizikai és mentális egészségügyi tényezők ellenőrzésekor is megjelent egy „kis mértékű, de jelentőségteljes” előny.