Ez a mélység mélyebb, mint a jelenlegi, mint a Guinness világrekord szerinti legmélyebb teknős merülés, ami 1.280 méter, amit szintén egy kérges teknős állított fel. A kérges teknős a legmélyebbre merülő hüllőfaj. Hogy kontextusba helyezzük, a haditengerészet állítólag körülbelül 900 méter mélyre megy le, míg a legmélyebb emberi búvármerülés 332 méter volt.
A kutatók műholddal követték nyomon a kérges teknőst, segítendő az állatok védelmét. Más, címkével ellátott teknősök keresztülúsztak a teljes Csendes-óceánon. A kérges teknősök képesek megállás nélkül átúszni a Csendes-óceánt, hogy egyetlen lélegzetvétellel olyan mélyre merüljenek, mint egy haditengerészeti tengeralattjáró. A kérges teknősök adaptációs változatokat fejlesztettek ki a mélymerüléshez. Még ha tüdővel lélegeznek is, mint mi, a kérges teknősök sokkal hosszabban tudják tartani és a víz alatt tudnak maradni körülbelül 90 percig egyhuzamban. Specializált páncéljuk (felső héjuk) is összehúzódik és kitágul a nyomásváltozással, ami segíti őket, hogy túléljék a mélyben a halálos nyomásokat.
A tudósoknak van néhány elméletük, hogy miért merülnek olyan mélyre a kérges teknősök, de a nyomkövetés azt mutatta, hogy azért, hogy medúzát egyenek, melyek fel-le mozognak a vízoszlopban.
A kérges teknősök életük nagy részét a kint töltik a tengeren, de a nőstények rövid időre a kijönnek a partra, hogy lerakják tojásaikat. A Salamon-szigeteken fészkelő kérges teknősök kritikusan veszélyeztetett fajok, becslés szerint 1.4000 szaporodó egyedből áll a populáció a Természetvédelmi Felügyelőség szerint.
2022 óta a természetvédők 17 fészkelő kérges teknőst láttak el címkével a salamon-szigeteki Isabel Provinciában, ahol a Természetvédelmi Felügyelőség helyi közösségének vadőrei védő a teknősöket és tojásaikat az orvvadászoktól és a ragadozóktól.
A rekordot megdöntő kérges teknős tojásait a Sasakolo-parton rakja le. A rekordot március 25-én állította fel, nem sokkal azután, hogy elhagyta a fészkelő helyet. A Salamon-szigeteken a fészkelési időszak tetőpontja november és január között van. Aztán a címkével ellátott kérges teknősök általában délre a déli ausztráliai és új-zélandi vizekbe vándorolnak, de egy fészkelő, aki júniusban érkezett, keletre ment. Egyenesen keresztülment a Csendes-óceánon és Mexikóban, Baja Kalifornia partjai melletti táplálkozási helyen kötött ki a Június Néni nevű kérges teknős. További kutatások talán megerősítik, hogy az év közbeni fészekrakók szokásos útvonala ez a keleti útvonal, míg a csúcsszezonban fészkelők délre mennek. A kutatók mindegyiket csendes-óceáni fészkelőknek nevezik, de lehetséges, hogy ezek a fészkelő alpopulációk egészen más területen táplálkoznak.
(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)