Lepkék megállás nélkül átszelték az Atlanti-óceánt – Még nem dokumentáltak ilyet rovaroknál

Egy bogáncslepke (Vanessa cardui) leszáll egy virágra.

Fotó: J. David Ake/Getty Images

Francia Guayanában fedezték fel a bogáncslepkéket, több ezer kilométerre szokásos élőhelyüktől. 4.600 kilométert tettek meg megállás nélkül. - írja a Live Science magazin.

Gerard Talavera, a Barcelonai Botanikai Intézet evolúció biológusa tette a felfedezést Francia Guayanában 2013-ban, amikor észrevett egy bogáncslepkerajt (Vanessa cardui) a homokban ülve, szárnyaik rongyosak és lyukasak.

 

A felfedezés megzavarta a tudósokat, mert a fajt világszerte megtalálni, de Dél-Amerikában nem. Most 10 év vizsgálat után a kutatók megállapították, hogy a lepkék átszelik az Atlanti-óceánt.

 

 A kutatók felfedezésüket június 25-én a Nature Communications magazinban publikálták.

A rovar migráció nem ritka, de nehéz nyomon követni. A tudósok általában amatőr rovar megfigyelőkre és radar fedettségre hagyatkoznak, hogy tanulmányozzák a rovar mozgásokat, de ezek limitáltak és nem mindig megbízhatóak.

Hogy megoldják, hogy kerülnek a bogáncslepkék Francia Guayanába, a kutatók sok bizonyítékszálat raktak össze. Szekvenálták a lepkék genomját, amiből kiderült, hogy nagyon közeli rokonai az európai és afrikai populációknak. A csapat analizálta a rovarok 5 centiméter hosszú testén lévő pollen DNS-ét és két növényfajt azonosítottak, amik csak a trópusi Afrikában találhatóak. Továbbá tanulmányozták a lepkék szárnyain lévő hidrogén és stroncium izotópokat és azt találták, hogy unikálisak Nyugat-Európában. Ezek együtt kizárták az észak-amerikai eredetet és azt sugallták, hogy a rovarok élete Afrikában, vagy Európában kezdődik.

Egy bogáncslepke (Vanessa cardui) leszáll egy virágra.
Fotó:  J. David Ake/Getty Images / Live Science

A bogáncslepkék Dél-Amerikát Nyugat-Afrikából érték el, legalább 4.200 kilométert repülve az Atlanti-óceán felett. De utazásuk még hosszabb lehetett, Európából indulva és három kontinenst átszelve, ami 7.000 kilométer, vagy több migrációra utal.

 

 Az már ismert, hogy a bogáncslepkék akár 14.500 kilométert is vándorolnak Európa és Afrika között, átkelve a Szaharán. De ennél az utazásnál éjszakára megállnak pihenni és tankolni. Ahhoz, hogy elérjék Francia Guayanát Nyugat-Afrikából, a lepkéknek akár 8 napon át is repülniük kell pihenő nélkül. 

 

Megoldandó ezt a rejtélyt, a tudósok elemezték a széláramlatokat, amik a Szaharából emelkednek és Afrikából port fújnak Amerikába. Azt találták, hogy ezeken a légi országutakon utakon suhanva, a lepkék teljesíteni tudják az utazást. A lepkék csak úgy tudják teljesíteni ezt a repülést, hogy váltogatnak a minimális erőfeszítés és az aktív repülés között. A minimális erőfeszítést az emelkedő szelek segítik, míg az aktív repülés több energiafogyasztással jár. A kutatók kiszámították, hogy szél nélkül a lepkék csak maximum 780 kilométert tudnának repülni, aztán elfogynak összes zsírjuk és így az energiájuk.

A rovarok oly módon szelnek át nagy távolságokat, amiket a tudósok korábban nem vettek figyelembe.

(Forrás: Live Science:  https://www.livescience.com/)