A forgószél olyan meteorológiai jelenség, amely lényegében egy viharfelhőből kialakuló és földet érintő széltölcsér. A szakemberek több kategóriába sorolják őket erősségük szerint. Az F0-F5-ig terjedő skálán a gyengét és az extrémet is feltüntetik, ezek közül egy kifejezetten komoly, F4-es típusú csapott le száz éve néhány Pest megyei településre.
Gyorsan jött, gyorsan ment
A helybéliek minden bizonnyal úgy vélték, hogy ez is egy átlagos péntek délután lesz. Sokan a mezőgazdasági munkákkal voltak elfoglalva a falvak határaiban. Az idilli nyári napsütést három óra körül szakították félbe az egyre sűrűsödő zivatarfellegek. A pusztító forgószél az ekkor még Torbágytól különálló Bia térségében alakult ki.
A nem mindennapi időjárási jelenség villámgyorsan haladt át a vidéken. Néhány helyen az egész nem tartott tovább 10 percnél, azonban ez is elég volt, hogy életeket tegyen tönkre.
A 343 km/h-val süvítő zivatar útjában nem sok minden maradt épségben: több száz épület rongálódott meg, legtöbbnek a tetejét vitte magával, de volt, amelyiket teljesen romba is döntötte. A viharforgatag tovább haladt Vác irányába és 70 kilométeren keresztül rongálta az útjába eső településeket.
Jég- és tűzeső
Torbágy mellett Páty, Pilisszentiván és Pilisvörösvár is áldozatául esett a szél addig soha nem látott rombolásának. A fákat kicsavaró, tetőket letépő heves forgószél emberi életeket is követelt. A ránk maradt beszámolók szerint sokakat a szabadban érte a pusztító égi csapás. Néhányakat magatehetetlenül ragadott el a tornádó, majd csapott a földhöz méterekkel arrébb.
A szerencsésebbek meg tudtak kapaszkodni valamiben, így túlélték a tragédiát. Sokan pedig a szél által felkapott törmelékek zúztak halálra, vagy éppen saját otthonuk dőlt össze, és temette maga alá őket.
Egy nőt éppen teregetés közben lepett meg a tornádó. A ház padlásán tartózkodó hölgyet a tetővel és a mosott ruhával együtt repítette át a szomszédos udvarra az őrjöngő szélvihar. A zivatart kísérő heves esőzések miatt hirtelen megáradt patakok miatt is fulladtak meg emberek.
Esetenként nemcsak a házak tetejét, de a bútorokat is könnyedén magával vitte. Korabeli források szerint néhány lakos kilométerekkel arrébb találta meg az elragadott berendezési tárgyakat.
Egyes beszámolók már-már apokaliptikus jelleggel írták le a tornádó támadását. Többségében pátyi lakosok számoltak be róla, hogy nemcsak jég, hanem tűz is hullott az égből az ominózus péntek 13-án.
Az elsőre hihetetlennek tűnő történetnek létezhet azonban logikus magyarázata. A ritka természeti katasztrófa romba döntötte a környéken működő téglagyárat is, az ott használt parazsat pedig könnyűszerrel felkaphatta a szél. A tűz és a forgószél egyesülésére egyébként is számos példát ismerünk, a ritka jelenség főleg erdőtüzeknél fordul elő.
A biai tornádóként elhíresült csapás az országban mért legerősebb forgószeleként vonult be a hazai meteorológia történetébe. A vihar nyomában kilenc halott, tucatnyi sérült, lerombolt települések, kicsavart fák százai maradtak. A korabeli becslés szerint a kár meghaladta az 50 milliárd koronát.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.