Párosával áldozták fel a gyerekeket a rituális szertartásokhoz

Rituális szertartások: Kukulcan isten temploma, Chichen Itza egyik legnagyobb építménye

Egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya szerint a maja eredetmítoszokkal hozhatók kapcsolatba kisfiúk feláldozása az egykori maja birodalomban. A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói által vezetett ősi DNS-elemzés szerint a rituális szertartásokra kiválasztott áldozatokban ugyanis van valami közös.

Rengeteg rituális szertartást tartottak

A Nature folyóiratban szerdán megjelent kutatásban hatvannégy gyermek maradványainak genetikai elemzését végezték el, akiket időszámításunk szerint 500 és 900 között temettek el rituálisan az egykori maja civilizáció Yucatán-félszigeten lévő egyik központjában, Chichén Itzában, a mai Mexikó területén.

Rituális szertartások: Kukulcan isten temploma, Chichen Itza egyik legnagyobb építménye
Fotó: Johannes Krause

A kutatás szerint a gyermekek mind három és hat év közötti kisfiúk voltak. Az áldozatok közeli rokoni kapcsolatban álltak egymással, két egypetéjű ikerpár is volt közöttük.

A gyermeket az elemzés szerint mintegy ötszáz év leforgása alatt áldozták fel, többségüket Chichén Itza fénykorában, időszámításunk szerint 800 és 1000 között.

A kutatók úgy vélik, a rituális temetések kapcsolatban lehetnek a maja eredetmítoszokat leíró Popol Vuhban olvasható mítosszal a hős ikrekről, akikből a Nap és a Hold formálódott.

 

A gyermekeket párosával választották ki

A mexikói kulturális minisztérium közleményében kiemelte, hogy első alkalommal azonosítottak ikreket ősi maja rituális temetkezés maradványainak feltárásán.

Meglepő volt, hogy két egypetéjű ikerpárt is találtak a maradványok között, számolt be róla Kathrin Nägele, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa, a tanulmány társszerzője.

Részlet egy rekonstruált kő tzompantliról vagy koponyatartóról Chichen Itzában
Fotó: Anagoria/Wikimedia Commons, CC BY 3.0

A felfedezés arról árulkodik, hogy a gyermekeket párosával választották ki a rituális szertartásokhoz 

– fűzte hozzá Oana Del Castillo-Chávez, a mexikói antropológiai intézet (INAH) tudósa, a tanulmány másik társszerzője.

Christina Warinner, a Max Planck Intézet csoportvezetője rámutatott, hogy a XX. század elején született beszámolók

 tévesen népszerűsítették azokat a rémtörténeteket, amelyek fiatal nők és lányok feláldozásáról szóltak a helyszínen.

A kutatók szerint elemzésük eredményei segítenek megérteni a rituális áldozatok, valamint maja szent szövegekben szereplő halál és újjászületés ciklusai közötti mély összefüggéseket.

 

(MTI/dpa/Origó)