Szelíd óriások - Ne bántsuk az óriás tőrösdarazsakat!

Óriás tőrösdarázs Fotó: Palcsek István Szilárd

Fotó: Palcsek István Szilárd

A Körös-Maros Nemzeti Park védett, löszgyepes területein is egyre gyakrabban találkozhatunk a Magyarországon terjedőben lévő óriás tőrösdarazsakkal. Ezek a nagyméretű rovarok első ránézésre talán riasztónak tűnhetnek, de egyáltalán nem veszélyesek. - írja a Körös-MAros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Az óriás tőrösdarázs Európa legnagyobb termetű, hártyásszárnyú rovarfaja. Melegigényes, mediterrán elterjedésű faj, melynek szárnyfesztávolsága akár a 8 cm-t is elérheti. Alapvetően fekete színű darázsról van szó, tora, potroha és a hasoldala is fekete. Potrohán négy nagy sárga folt van, erről lehet felismerni. Nem tévesztendő össze a veszélyes lódarázzsal, melynek sárgás-vöröses a színezete. Míg a lódarázs kolóniákban, nagyobb családokban él, addig az óriás tőrösdarázs magányos életmódot folytat. A mostani, nyár eleji időszakban akár több példányt is lehet együtt látni, ennek oka az, hogy a szaporodási időszakban a hímek nagyon intenzíven keresik a nőstény darazsakat.  

Ennek a darázsfajnak nagyon érdekes a szaporodásbiológiája. A nőstények ugyanis petéiket különféle lemezescsápú bogarak (orrszarvúbogár, szarvasbogár, cserebogár) lárváiba helyezik. A nőstények lábán ásótüskék találhatók, melyekkel akár még a korhadó fákban is meg tudják találni a leendő gazdabogarak lárváit. A petékből kikelő darázslárvák aztán gyakorlatilag elevenen felfalják belülről a gazdabogarak lárváit, majd bebábozódnak. A kifejlett rovarok júniusban jönnek elő, s igen rövid életűek. A hímek csak június-júliusban élnek, nőstényekkel viszont még augusztusban is lehet találkozni.

Júniusban a Körös-Maros Nemzeti Park területein – például a Kardoskút környékén fekvő löszgyepeken -, nagyon sok kétszikű növény virágzik. Ezeket a bőséges nektárt adó, virágzó növényeket előszeretettel keresik fel az óriás tőrösdarazsak is. Emellett városi parkokban, ligetekben, kertekben is felbukkanhatnak.

Óriás tőrösdarázs Fotó: Palcsek István Szilárd
Fotó: Palcsek István Szilárd / Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Az óriás tőrösdarazsak rendelkeznek ugyan fullánkkal, de azt soha nem használják támadásra, csak önvédelemre. Ha tehát egy ilyen rovar rászáll a testünkre, ne próbáljuk csapkodni, megszorítani. Ha véletlenül mégis megcsíp, akkor sem kell megijedni, mert a szúrás fájdalmas ugyan, de nem vált ki allergiás reakciót.

A védett óriás tőrösdarázs több szempontból is hasznos rovar. Egyrészt, a méhekhez hasonlóan beporzó szerepet lát el, másrészt megakadályozza a cserebogarak túlszaporodását azzal, hogy petéit azok lárváiba rakja.

(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság:  https://www.kmnp.hu/)