Különleges felfedezést tettek Veszprém múltjáról

Pátkai Ádám Sándor ásatásvezető régész mutatja a veszprémi jezsuita templom mögötti építkezésen feltárt középkori falmaradványokat

A középkori Veszprém legrégebbi, 10-11. századi épületének maradványait találhatták meg a helyi Laczkó Dezső Múzeum régészei, akik eredményeiket pénteken ismertették a veszprémvölgyi ásatás helyszínén.

Felfedezték Veszprém legrégebbi épületének maradványait

Veszprém legrégebbi épületének maradványait találhatták meg helyi régészek.

A vármegyében a régészeti feladatellátás elsősorban intézményünkhöz tartozik, ezért kezdtünk április végén, egy, az egykori jezsuita templom mögötti építkezéshez kapcsolódóan megelőző feltárásba. A területen nagy számban találtunk kerámiatöredékeket, állatcsontokat, orsógombokat, valamint néhány vastárgyat is, továbbá egy 10-11. századi épület maradványait

 – mondta Péterváry-Szanyi Brigitta múzeumigazgató.

Pátkai Ádám Sándor ásatásvezető régész mutatja a veszprémi jezsuita templom mögötti építkezésen feltárt középkori falmaradványokat 
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Pátkai Ádám Sándor régész emlékeztetett: az egykori kolostor feltárása már korábban megtörtént, de a környékéről nem voltak ismertek ilyen korai leletek. A mostani feltárás azonban egyértelműen ehhez a korszakhoz, a kolostor alapításának időszakához kötődik, sőt akár az alapítás előttre is tehetők a megtalált leletek.

A régész bemutatta a feltárás során talált edénytöredékeket, valamint azt a száraz agyagba rakott kőfal alapot, amely minden bizonnyal a város legkorábbi épületének része lehet. 

Elmondta, a mintegy tíz négyzetméteres sátortetős, földbe mélyített háznak megtalálták a kőfal alap mellett az oszlophelyeit és a kemencéjét is.

Ahogy azt a szakemberek elárulták, a helyszínen nagy mennyiségben találtak égett maradványokat, amelyből azt feltételezik, hogy tűz pusztította el az épületet. A leletek pontos korát pedig természettudományos vizsgálatokkal fogják meghatározni.

 

Veszprémnek fontos szerep jutott a középkorban

Bár a hagyomány úgy tartja, hogy Veszprém öt dombra épült, valószínűbb, hogy a település először a völgyekben és a lejtőkön alakult ki, mielőtt a magaslatokra terjedt volna. Ennek fő oka a jobb vízellátás, valamint az, hogy a kereskedelmi utak, ahol csak lehetett, a völgyekben vezettek. A vár és a középkor elején még különálló vár körüli falvak, „szegek” az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.

Veszprém jelentős szerepet játszott a kereszténység bevezetéséért vívott harcokban is, mivel I. István itt győzte le a lázadó Koppány seregeit. 

 

A régész bemutatta azt a száraz agyagba rakott kőfal alapot, amely minden bizonnyal a város legkorábbi épületének része lehet
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A város valószínűleg 1001-től vagy 1002-től (bizonyítottan 1009-től) püspöki székhely volt, így az ország első püspöki székhelye lett, és 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye az egyik legkorábban megszerveződött vármegye volt.  

I. István felesége, Gizella kedvenc tartózkodási helye volt Veszprém; valószínűleg ennek köszönhető, hogy évszázadokon át a veszprémi püspökök joga volt a magyar királynék megkoronázása,

 viselhették a királyné kancellárjának címét, továbbá a mindenkori királyné számított a székesegyház kegyurának. Egyes feltételezések szerint több Árpád-házi királyné sírja is Veszprémben található.

 

(MTI, Origó)