Feltárták a Spartacus és a rómaiak közti összecsapás helyszínét

A moha lepte fal egy erdőben van Itália délnyugati részén.
Fotó: Andrea Maria Gennaro, et al)
Vágólapra másolva!
Egy olaszországi erdőben rejlő ókori kőfalat egykor a római hadsereg használta arra, hogy Spartacust, a rabszolgalázadás vezetőjét és gladiátort és embereit elcsípjék. - írja a Live Science.
Vágólapra másolva!

A Kentuckyi Egyetem régésze, Paolo Visoná által vezetett csapat földradarral, lidarral (repülőgépből lézert lőnek ki, hogy feltérképezzék a talaj topográfiáját), magnetometriával és talaj mintavétellel tanulmányozták a helyszínt.

Azt találták, hogy egykor egy mély árok futott a fallal párhuzamosan – ez a konstrukció a római fossa (árok) és agger (domb) védelmi rendszer. Ezt a fajta erődítményt gyakran használták a rómaiak , köztük Julius Cézár az avaricumi ostromnál, ami ma Franciaország.

A fal topográfiai helyzetéből és más faktorokból, például a kapuk hiányából adódóan egy fajta gát. Az egész, nagy területet két részre osztja.

A régészek úgy vélik, hogy a fal építése biztonsági intézkedés volt, különösen, hogy feltartóztassák Spartacust, a trák gladiátort, aki a harmadik szolga háborút, vagy más néven gladiátorháborút kezdte, amikor ő és körülbelül 70 rabszolgává tett gladiátor megszökött egy capuai iskolából. A lázadás ideje alatt (Kr.e. 73-71.) Spartacus és emberei újra és újra legyőzték a római sereget, míg aztán a cantennai csatában elbuktak.

A moha lepte fal egy erdőben van Itália délnyugati részén.
Fotó: Andrea Maria Gennaro, et al) / Live Science

A régészek megállapították, hogy az újonnan találta falat Marcus Crassus római hadvezért építtette Kr.e. 71-ben, hogy Spartacust és seregét fékezze és csapdába ejtse. Miután megpróbált Szicíliába menni, Spartacus nem volt képes a partmenti utakon haladni a rómaiak jelenléte miatt, így az egyetlen út, hogy a félszigetre jusson és megmeneküljön az volt, hogy átkel az Aspromonte-hegyen.

A konstrukciót említik a történelmi források – a legnevezetesebb a görög filozófus és történész, Plutarkhosz által írt „Crassus élete” című.

 

A falon kívül a régészek találtak a számos leletet a talajba temetve, köztük törött vasfegyvereket, mint például kardmarkolatokat, hajlított pengéket, dárdahegyeket és lándzsahegyet.

 

A fegyverstílusok azt mutatják, hogy hősies csata bontakozott ki a helyszínen azalatt az időkeret alatt.

A régészek elkezdték tanulmányozni a fal mentén talált fegyvereket, és a legközelebbi párhuzamok a késői köztársaság idejéből való fegyverekkel van.

A régészek úgy vélik, hogy azonosították a csata helyszínét.

(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!