A Crop Science folyóiratban publikált, friss tanulmány azt vizsgálta, hogy a világszerte kávét termelő több mint 100 millió farmer mit tehetne vállalkozása megmentése érdekében, és mit tud tenni annak érdekében, hogy továbbra is ellásson minket ezzel a kedvelt élénkítő itallal. Ahogy arra a Floridai Egyetem Felipe Ferrao által vezetett kutatók csoportra rámutatott,
az egyik lehetőség az ellenállóbb arabica fajták nemesítése, amelyek jobban bírják az aszályokat és a magasabb környezeti hőmérsékletet.
A szakemberek azonban úgy vélik, hogy az arabica jó eséllyel elveszíti a jelenlegi domináns pozícióját a robusta (más néven Conilon) javára, amely jobban alkalmazkodik a változásokhoz. Ez viszont azt vetíti előre, hogy néhány évtizeden belül a világon főzött kávé jelentős része robusta lehet.
Ha figyelembe vesszük, hogy manapság a világszerte kereskedelmi forgalomba kerülő kávébabok mintegy 60 százaléka a Coffea arabica fajtából származik, a kávéiparnak muszáj alternatívák után kutatni. Így és itt tűnik fel a robusta kávé, mint jó jelölt
– mondta Ferrao a ZME Science online tudományos portálnak.
Amint azt a szakemberek kiemelte ez a fajta összességében több kávét termel, mint az arabica, mindezt kevesebb ráfordítással, például műtrágyával és vízzel. Ahogy a neve is mutatja, ez a növény robusztusabb. És bár az ez iránti kereslet valószínűleg nem fog csökkenni,
a legnagyobb kihívás az lehet, hogy a kávézási lánc által megkövetelt minőségi és termelékenységi igényeket kielégítsék.
Ebben az értelemben a genetikai és nemesítési tanulmányok alapvető elemeket nyújthatnak a sokféleség és a minőséget befolyásoló tényezők jobb megértéséhez.
Az arabica kávébab árnyalt ízéről és aromáról híres; a kávéfogyasztók élvezik lágyabb, édesebb ízét, gyakran gyümölcsök, virágok és diófélék jegyeivel. A növények hűvösebb, magasabb tengerszint feletti magasságban fejlődnek. Ez a különleges éghajlat iránti preferencia azonban érzékenyebbé teszi a fajtát a környezeti változásokkal, betegségekkel és kártevőkkel szemben.
Az arabica érzékeny természete extra gondosságot is igényel, ami magasabb termelési költségeket eredményez.
A robustát ezzel szemben a szívóssága miatt kedvelik: ahogy a neve is jelzi, robusztus és a környezeti feltételek szélesebb skáláján terem. Különösen jól tűri az alacsonyabb tengerszint feletti magasságot és a melegebb éghajlatot. A betegségekkel és kártevőkkel szemben is ellenállóbb, miközben a termesztése kevesebb ráfordítást igényel. Ez az ellenálló képesség tehát magasabb hozamot és alacsonyabb termelési költségeket eredményez.
A robusta babok erősebb, kesernyésebb, gyakran földes vagy fás ízűnek mondott ízt adnak, és magasabb koffeintartalommal rendelkeznek, mint az arabica.
Jelenleg az utóbbi uralja a piacot, ami a globális kávéértékesítés mintegy 60 százalékát teszi ki. A tanulmányok azonban azt jósolják, hogy az arabica kávé termelése 2050-re körülbelül 80 százalékkal fog csökkenni az éghajlatváltozás következtében. A kereslet ugyanakkor várhatóan megháromszorozódik.
Az új kutatásban a robusta és az arabica kávékat is értékeltük több tulajdonság tekintetében Brazília magasan fekvő régióiban öt éven keresztül. Megállapítottuk, hogy az előbbi nemcsak jól alkalmazkodik a magas fekvéshez, hanem jó terméshozamot és jó ízeket is biztosít. A robusta rugalmas, mert nagy a változatossága, ezért az időjárási viszonyoktól függően különböző növényeket lehet kiválasztani
– magyarázta Ferrao, hozzátéve, hogy ezzel megvilágíthatják a jövő kávéjának alapvető kérdését: az „éghajlat-okos” kávét.
A kutatók szerint a robusta három kritériumnak felelhet meg a jövőbeli kávétermesztés szempontjából:
A Floridai Egyetem tudósai most saját államukban tesztelik a robustában rejlő potenciálokat, hogy megértsék, hogy a különböző talajtulajdonságok, csapadékeloszlás, hőmérséklet és időjárási események hogyan befolyásolják a kávétermelést és a minőséget.