Orrfacsaróan büdös bolygót találtak

A James Webb űrteleszkóp megállapította, hogy a Földtől mindössze 64 fényévre található HD 189733 b katalógusjelű exobolygó légköre tele van kénhidrogénnel, vagyis nagy valószínűséggel záptojásszaga van.

A Földhöz viszonylag közel található, ún. „forró Jupiter” típusú bolygónak borzasztó szaga lenne, ha valaha is szippantanánk a légköréből, erre jutottak a James Webb Űrtávcső (JWST) adatainak elemzése alapján.

A HD 189733 b egy gázóriás, amely a mintegy 64 fényévre lévő Kis Róka csillagképben található.
Fotó: Roberto Molar Candanosa/Johns Hopkins Univeristy

A HD 189733 b egy gázóriás, amely a mintegy 64 fényévre lévő Kis Róka csillagképben található. Rendkívül közel van a csillagához, mindössze két nap alatt megkerüli azt. 

Emiatt a bolygó perzselően forró, hőmérséklete meghaladja a 925 Celsius-fokot is.

Korábbi megfigyelések szerint az exobolygón gyakran hullik csapadék, ám ez nem vízből, hanem üvegszerű anyagból áll. A planétán hatalmas, 800 kilométer per órát is meghaladó sebességű szelek tombolnak, vagyis az égitesten még a kisebb szélviharok is háromszor rombolóbbak, mint a Földön tapasztalható legerősebb hurrikánok.

Fontos mérföldkő a bűzös molekula beazonosítása

A Nature folyóiratban július 8-án megjelent új tanulmányban a kutatók a JWST-t a HD 189733 b felé fordították, hogy többet megtudjanak erről az egyedülálló idegen világról. Amellett, hogy megmérték az exobolygó légkörében a szén-dioxid, az oxigén, a víz és a nehézfémek mennyiségét, a kutatócsoport felfedezte, hogy 

az égitest hidrogén-szulfidot tartalmaz

 – egy mérgező, gyúlékony, színtelen gázt, amelyet a Földön a bomló szerves anyagok és vulkánok állítanak elő, és amelynek erős záptojásszaga van.

A kutatók már korábban is gyanították, hogy a távoli gázóriásokon is megtalálható a kénhidrogén, mivel a Jupiter és az Uránusz légköre ugyanezt a molekulát tartalmazza. A gázt azonban a Naprendszeren kívül ritkán észlelik, inkább csak a csillagközi térben tudják kimutatni a nyomait – írták a kutatók a kiadott közleményben.

A hidrogén-szulfid felfedezése a HD 189733 b-n fontos eredmény, mert lehetővé teszi, hogy más égitesteken is azonosíthassuk a molekulát, és így képet kapjunk a különböző típusú bolygók fejlődéséről.

A kénhidrogén az élet egyik jele is lehet

A kénhidrogén beazonosítása azért is izgalmas, mert földönkívüli életre utalhat. Ez a HD 189733 b esetében nyilván nem áll fenn, két okból sem: egyrészt olyan gázbolygóról beszélünk, amelynek nincsen szilárd felszíne, másrészt ilyen forró égitesten egyetlen életforma sem tud kialakulni.

A kutatók a JWST segítségével hamarosan más „forró Jupitereken” is keresni fogják a hidrogén-szulfid jeleit.