Megtalálta a Marson az élet nyomait a NASA

Korábban nem látott, tiszta kénből álló kristályokat talált a Curiosity marsjáró a vörös bolygó felszínén.

Május 30-án a rover a Gale-kráter szívében lévő Sharp-hegy meredek lejtőibe vájt Gediz Vallis-csatornát vizsgálta, amikor véletlenül áthajtott egy kisebb sziklán, és feltörte azt. Amikor a jármű kamerái ráfókuszáltak a sziklára, a szakértők furcsa, csillogó kristályokat szúrtak ki a belsejében.

A repedezett kőzetben lévő kristályok túl aprók voltak ahhoz, hogy a marsjáró alaposabban elemezze őket. 

Amikor azonban a robot egy másik közeli sziklába fúrt, kiderült, hogy a kristályok tiszta kénből épülnek fel.

A Curiosity által felfedezett kénkristályok 
Fotó: NASA

Tiszta, elemi ként eddig nem mutattak ki a Marson

Ként már korábban is kimutattak a Marson, de csak más elemekkel kombinálva fordult elő szulfátoknak nevezett vegyületekben. Tiszta, elemi ként idáig még nem találtak a bolygón; bár feltételezték, hogy jelen van a Marson, arra nem számított senki, hogy pont egy felszíni kőzetben találnak rá.

A tiszta kénmező felfedezése olyan, mintha oázist találtunk volna egy sivatagban. Egyelőre fogalmunk sincs, hogyan került oda, de pont ez a szép a bolygókutatásban, az ember mindig talál valami váratlan, furcsa dolgot

 – írta a kiadott közleményben Ashwin Vasavada, a Curiosity marsjáró küldetését koordináló csoport tudósa. Hozzátette, a környező területről készült fotók azt is megmutatták, hogy a sziklák körüli terület tele van geódákkal, vagyis olyan gömb alakú kőzetüregekkel, amelyeket kristályos vagy amorf ásványkiválások töltenek ki.

A rover egyelőre nem erősítette meg a sárgás kénkristályok jelenlétét más kőzetekben. A tudósok azonban biztosak benne, hogy a közeli kőzetek is tartalmaznak ként, így ez a terület érdekes helyszín lehet a jövőbeli vizsgálatokhoz.

Több érdekességet is talált a Curiosity

A Curiosity még 2012-ben landolt a Marson, és számos más érdekes kőzetet talált a Gediz Vallisban és környékén. Februárban a rover olyan „hullámokat” fotózott, amelyeket a marsi víz évmilliókkal ezelőtt egy ősi tómederbe vájt. Májusban pedig a folyamatos mozgásban lévő robot mangán-oxidot tartalmazó kőzeteket talált, ami az eddigi legerősebb bizonyíték arra, hogy a vörös bolygónak egykor oxigénben gazdag, földszerű légköre volt.