A legagresszívebbként ismert vegyi anyagokat viszonylag egyszerű behatárolni. Ilyen például a botulinum toxin, ami a Clostridium botulinum baktérium által termelt méreg és egyben a legmérgezőbb természetben előforduló anyag a Földön, ami blokkolja az izmokhoz vezető idegi impulzusokat, a test teljes bénulását okozva. Azért is veszélyes, mert nem megfelelően tartósított húsokban is megtalálható.
Hasonlóképpen, a brit hadsereg által vegyi fegyverként kifejlesztett erős idegméreg, a VX szintén a légzőizmok megbénításával fullasztja meg az áldozatait.
A klór-trifluorid, egy ultrakorrózív színtelen gáz, annyira reakcióképes, hogy még akkor is spontán felrobban, ha olyan ártalmatlannak tűnő anyagokkal érintkezik, mint amilyen a víz, a homok, vagy a már elégett anyagok hamuja. Tehát számos „ördögi” vegyület, illetve vegyszer létezik, de ezek közül mégis, melyek a legveszélyesebbek?
A kérdés megválaszolása nem is olyan egyszerű feladat, mivel számos tényezőt kell figyelembe venni ehhez, de egy vegyszer veszélyessége alapvetően a hatás gyorsaságán, és a vegyi anyag mennyiségen múlik. Az idegmérgeken alapuló vegyi fegyvereket tekintik az egyik legmérgezőbb, illetve leggyorsabban ölő eszköznek apró toxikus határaik és az emberi szervezetre gyakorolt pusztítóan gyors hatásuk miatt: mindössze 10 milligramm (a gramm tízezred része) idegméreg elég ahhoz, hogy perceken belül halált okozzon. Mégis, a szigorú védelmi szabályok miatt az elmúlt évtizedben mindössze egyetlen haláleset köthető ehhez a - kétségkívül potenciálisan nagyon súlyos – rizikófaktorhoz.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban évente több mint 100 000 embert mérgeznek meg véletlenül az olyan hétköznapi és teljesen általános háztartási vegyszerek, mint a fehérítő és fertőtlenítőszerek, holott ezek az anyagok sokkal kevésbé mérgezőek és jóval lassabban hatnak mint a VX.
Néhány gyakori háztartási vegyszer kombinációja azonban könnyen végzetessé válhat:
például a lefolyótisztító és a fehérítő összeöntve mérgező klórgázt bocsát ki. Az előzőekben felsorolt két példa egyben rávilágít a vegyi anyagok veszélyességi sorrendjének egyik legfőbb szempontjára, vagyis arra, hogy mekkora valószínűséggel találkozunk egy-egy mérgező vegyi anyaggal a hétköznapok során. A biztonsági szakemberek két tényező kombinációjával határozzák meg a veszély nagyságát: a veszély jellegével és kockázat mértékével.
"A veszély fogalmába tartozik minden olyan dolog, ami kárt okozhat. A kockázat pedig a kár bekövetkezésének valószínűségét és a kár súlyosságát fejezi ki" - mondja Richard Webb, a Cardiffi Egyetem kémikusa. A veszély egy adott tárgy vagy vegyszer általában állandónak tekinthető tényezője, míg a kockázat ezek használati módjától függően változik.
E tényezőegyensúlyt többnyire automatikusan figyelembe is vesszük.
Vegyünk példaként egy konyhakést, amiről tudjuk, hogy éles a pengéje, ezért ha figyelmetlenül használjuk, megvághat minket is. De ennél a példánál maradva, hogy veszélyt jelent-e ránk, azt a kés használatának és tárolásának módja határozza meg, – nyilatkozta a szakértő a Live Science tudományos hírportálnak. Ugyanez igaz a vegyszerekre is.
"Még egy nagyon veszélyes vegyi anyag sem jelent semmilyen kockázatot, ha nincs rá lehetőség, hogy érintkezzünk vele - mondja a finnországi székhelyű Európai Vegyianyag-ügynökség szóvivője. Ezért noha a botulinum toxin, a VX és a klór-trifluorid rendkívül veszélyes vegyi anyag, de mégis csak nagyon-nagyon alacsony kockázatot jelent az átlagember számára.
Egyes veszélyes vegyi anyagok kis adagokban akár nélkülözhetetlenek is lehetnek az egészségünkhöz, míg nagyobb dózis esetén halálossá válhatnak
- fűzte hozzá a szóvivő. Kiváló példa erre a közönséges konyhasó.
Kis mennyiségben nélkülözhetetlen része az étrendünknek, mert létfontosságú szerepet játszik a szervezetünk megfelelő ionegyensúlyának a fenntartásában. Túlzott bevitele azonban súlyos egészségügyi problémákat, például magas vérnyomást és szívelégtelenséget, és végső soron halált okozhat. A konyhasó mérgező hatását jól szemlélteti, hogy nagyobb mennyiségben növényirtószerként hat azáltal, hogy az ionegyensúly felborításával a növények pusztulását okozza.
Még annak meghatározása is nehézségekbe ütközik, hogy mely vegyszerek a legveszélyesebbek, mivel nagyon sokféleképpen okozhatnak kárt. Az Európai Unióban az osztályozási, címkézési és csomagolási előírások kilenc veszélyes tulajdonságot határoznak meg, köztük a mérgező, robbanásveszélyes és maró hatást.
Richard Webb szerint hogy ezek közül melyik a legveszélyesebb, az alapvetően a kontextustól függ.
Például a klór gyakori fertőtlenítőszer a medencékben. A tömény klórgázt viszont vegyi fegyverként használták az első világháborúban, ami vegyi égési sérüléseket és súlyos légúti irritációt, sőt halált is okozott.
A legfontosabb különbség az, hogy a medencék csak kis mennyiségű klórt tartalmaznak, és ez a kis mennyiség is feloldódik a vízben. "A klór akkor jelent nagy kockázatot, hogyha gáz" - magyarázza Cardiffi Egyetem vegyészeti szakértője. Papíron ennél sokkal rosszabbul néz ki a nátrium-cianid. "Hírhedten mérgező. Mivel belélegezve tartósan a vér hemoglobinjához kötődik, és megakadályozza az oxigén szállítását, végső soron fulladást okoz" - mondja Richard Webb. Szilárd anyagként azonban sokkal könnyebben kezelhető, és nem jelent halálos veszélyt. A személyes biztonságunk leggyakrabban saját magunkon múlik, ha a hétköznapi életben szokásos vegyszereket használjuk.
Bármi veszélyessé válhat, ha e vegyszereket nem az előírások szerint használjuk, illetve nem megfelelően kezeljük. Kellő körültekintéssel azonban jelentősen csökkenthetjük a potenciális károsodások kockázatát. Minden vegyszerrel kapcsolatban az a legfontosabb dolog, hogy pontosan tudjuk, melyek a veszélyeik, és mit tehetünk a kockázat minimalizálása érdekében" – tanácsolja Richard Webb, Cardiffi Egyetem vegyésze.