Női Drakula vagy balszerencsés gyógyító volt Báthory Erzsébet?

Báthory Erzsébet portréja

Fotó: Wikimedia Commons

Báthory Erzsébet karaktere nagy valószínűséggel az egyik legismertebb magyar történelmi személyiségnek számít napjainkban nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is. A róla szóló rémséges históriákat és tetteket valószínűleg sokan hallották már, de azt kevesebben tudják, hogy ezen történetek milyen nevetséges feltételezéseken alapultak.

Báthory Erzsébet gyerekkoráról nagyon kevés megbízható forrás maradt fenn. 11 éves korában viszont olyan esemény történt, amit számos krónikás feljegyzett, hiszen a tekintélyes birtokokkal rendelkező Nádasdy Ferenc gróffal eljegyezték egymást. A Báthoryakat övező legendák kihagyhatatlan része, hogy Ferenc és Erzsébet kapcsolatával nem volt éppenséggel minden rendben, hiszen a hitvesi ágyban egyáltalán nem, viszont a közös kegyetlenkedésekben hamar egymásra találtak.

Ezen mendemondákból semmi sem igaz, hisz házasságukból öt gyermekük született. 

Nádasdy Ferenc a korszakban "fekete bégként” volt ismert
Fotó: Wikimedia Commons/Dencey

A Nádasdyt érintő feltételezések nagy valószínűséggel beceneve miatt ragadtak rá, ami a korszakban a „fekete bég” volt. Ez viszont nem honfitársaival szemben elkövetett kegyetlenségre utalt, hanem a török elleni harcban mutatott eredményeire. Általánosságban elmondható, hogy a nádori tisztséget is betöltő Nádasdy a 16. század egyik legkiválóbb politikusa és hadvezére volt.

A legkegyetlenebb asszony?

Turóczi László 1729-ben kiadott Ungaria suis cum regibus compendio data című könyvében oldalakon keresztül foglalkozott Báthory Erzsébet történetével, megteremtve a ma is ismert legendák nagy részét.

Elbeszélések szerint a férje kedvéért református hitre tért asszony szépsége megtartása érdekében belső szolgálóival közrendűek lányait és udvarában tartózkodó ifjú nemesi hölgyeket öletett meg, hogy azok vérét felfogva, és abban megfürödve őt ismét fiatallá és széppé tegyék, valamint kielégítsék szadista vágyait.

A jezsuita atya kétes forrásértékű beszámolója szerint Erzsébet természetesen boszorkány volt és udvarlányait a legapróbb kihágásokért is felpofozta, ha rosszkedvében volt, pedig változatos módokon kínozta őket. A valóságtól elrugaszkodott írásában olyan részeket is találhatunk, melyek a meggyilkolt lányok húsába való harapásáról szóltak.

Báthory Erzsébet portréja
Fotó: Wikimedia Commons

A nádor haragja

Miközben férjura harcolt, Erzsébet a birtok ügyeit intézte, meglehetősen nagy hozzáértéssel, valamint előnyösen házasította ki lányait. Nádasdy azonban 1604-ben, 48 éves korában elhunyt, előtte viszont két barátjára Batthyány Ferencre és Thurzó Györgyre bízta a családjáról való gondoskodást. Thurzót 1609-ben nádorrá választották, ezzel a király után a második leghatalmasabb közjogi személy lett az országban.

Thurzó György azonban ígéretét meglehetősen furcsán értelmezte, máig megoszlanak a vélemények, hogy pontosan miért fordult a barátja özvegye ellen. 

Egyesek szerint a nádor szemet vetett a tekintélyes méretű Báthory-birtokokra, más elképzelések szerint Erzsébet visszautasította a nádor házassági ajánlatát.

Báthory Erzsébet "nemezise", Thurzó György nádor
Fotó: Wikimedia Commons

Thurzó tehát minden alkalmat igyekezett megragadni, hogy ártson újdonsült riválisának. Fülébe jutott több esett is, hogy az ecsedi kastélyban különös halálesetek történtek: 

meztelenre vetkőztetett szolgálólányokat jéghideg vízzel locsoltak, majd pár napon belül meghaltak.

Ez a korszakban egy kedvelt módszer volt a tétlenkedő személyzet megbüntetésére, azonban egyfajta bevett gyógyítási eljárásnak is számított a láz leküzdésére. Thurzót viszont nem gyötörték kétségek, és nyomozást rendelt el. A vádak már a kezdetekben is nevetségesek voltak, a későbbiekben pedig minden egyes jobbágy zavaros és sokszor egymásnak ellentmondó történeteit kész tényként kezelték.

1610. december 29-én Csejtén a nádor katonáival együtt vacsorára érkezett, a probléma csak az volt, hogy hívatlanul. 

Erzsébetet és több bizalmas emberét is illegálisan letartóztatták, és a 20. századból ismerős kirakatperekhez hasonló eljárásban elítélték. Kivégezni azonban nem merték, és haláláig a saját várában házi őrizetben tartották.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.