Buda visszafoglalásának ünneplése

Az emléktábla leleplezése a Mária Magdolna-templom oldalfalán, a kép forrása: Vasárnapi Ujság, 33. (1886) 37. sz. 592., lelőhely: Arcanum

Magyarországon a kiállításrendezések jelentősége megnőtt az 1880-as évektől kezdődően azért, hogy a polgárosodással járó kulturális változást, eredményeket, valamint az azokban rejlő lehetőségeket bemutassák a nagyközönségnek. Ebbe a sorba tartozott az 1886. augusztus 15-én megnyitott Történelmi Kiállítás is. Az ünnepélyes megnyitót 1886. augusztus 15-én tartották az előző évi Országos Kiállítás területén a Városligetben. A pavilonok ismét feldíszítve fogadták a meghívott rangos előkelőségeket és a látogatókat. - írja Dr. Fabó Edit, a Történeti Kutatóintézet, a Trianon Munkacsoport tudományos munkatársa a Magyarságkutató Intézet honlapján.

A rendezvény ötletét Thaly Kálmán vetette fel a Magyar Történelmi Társulat 1883. április 5-i választmányi ülésén azért, hogy méltóképpen emlékezhessenek meg Buda töröktől való visszavételének közelgő kétszázadik évfordulójáról. A javaslatot az ülésen lelkesen elfogadták, és azt később a főváros közgyűlése is hazafiúi elköteleződéssel támogatta.1 A kiállítás összeállításával Majláth Béla történészt bízták meg, aki nemcsak a tárgyakat válogatta össze, hanem egyúttal közreadta a kiállítás csaknem ötszáz oldalas kalauzát és Budapest történetének bibilográfiáját. 

Az ünnepélyes megnyitót 1886. augusztus 15-én tartották az előző évi Országos Kiállítás területén a Városligetben. A pavilonok ismét feldíszítve fogadták a meghívott rangos előkelőségeket és a látogatókat. 

A kiállítás termének egyik szeglete, a kép forrása: Vasárnapi Ujság, 33. (1886) 34. sz. [541]., lelőhely: Arcanum
Fotó: Magyarságkutató Intézet

A díszvendégeket először Gerlóczy Károly alpolgármester üdvözölte, aki elmondta, hogy a kiállításnak három szempontnak kellett megfelelnie: egyrészt szemléltetnie kellett az egykor harcolókat arcképek és emléktárgyak segítségével; másrészt tudományos és kultúrtörténeti igénnyel be kellett mutatnia a fennmaradt történeti forrásokat és ábrázolásokat, amelyek dokumentálták az események befolyását a korabeli családi és népéletre; harmadrészt „a vagyont és életet feláldozó hazaszeretetet, a közjóért való lelkesedést” kellett tükröznie mint az utókornak szóló buzdító tanulságot azért, hogy a jövőbeli megmaradás belső motivációja továbbra is biztosított legyen, hiszen „Magyarország 1000 éves fennállása ez ősi erényeken nyugszik”

Buda ostroma 1686-ban, a kép forrása: Vasárnapi Ujság, 33. (1886) 34. sz. 549., lelőhely: Arcanum
Fotó: Magyarságkutató Intézet

A beszéd végeztével átnyújtották a rózsaszín selyembe kötött kiállítási kalauzt a miniszterelnök Tisza Kálmánnak. Ezek után Ráth Károly főpolgármester felkérte Tisza Kálmánt a kiállítás megnyitására. A kormányfő szónoklata elején utalt a történeti esemény valamikori hatására, az azt követő ellenséges érzelmekre, melyek már kihunytak, majd hangsúlyozta a rendezvény üzenetértékét. „Az ünnepélyek, melyek Budavár viszszavételének két százados évfordulója alkalmából a főváros által rendeztetnek s melyeknek bevezetéséül szolgál a mai nap, bizonynyal ezen elismerés és hálának is adnak kifejezést és midőn ama történelmi esemény emlékét felidézik, egyuttal felébresztik azon tudatot mindenkiben, minő diadalokat képes a leghatalmasabb ellenséggel szemben is kivivni a hadseregnek a nemzeti lelkesedés által támogatott vitézsége.” Végül kifejezte abbéli meggyőződését, hogy korának nemzedéke elszántsággal küzdene a trónért és a hazáért. Az éljenzések után a meghívottak megtekintették a tárlatot, s távozásukat követően beengedték a közönséget.

A kétévszázados évfordulóra felállított kiállítás népszerűsítéséhez, többek között, a Vasárnapi Ujság is csatlakozott. A képes közléseket tartalmazó hetilap különböző történeti értekezésekkel és összefoglalásokkal tartotta fenn érdeklődést. Így kapott helyet Göőz József tollából Buda visszafoglalásának menetét áttekintő írás. Az elhúzódó küzdelmet jelezte az, hogy még 1686. augusztus 20-án, Szent István napján „kora reggel 2000 válogatott janicsár lóháton a Zugligetben s a Szent-Pál völgyén és a sánczokon sebes vágtatva keresztül tört” be sikeresen a várba. A mindent eldöntő végső ostrom szeptember 2-án zajlott le. „Buda szerencsés visszafoglalásáért a [keresztény] sereg szept. 3-án Mátyás templomában mutatta be hálaimáját az egek urának. Később Bécsben a császár ugyanebből a czélból nagy ünnepélyt s hála isteni tiszteletet rendezett, melyen egész családjával jelen volt, s a nagyszerü esemény emlékére külön pénzt is veretett.”

A Főváros Törvényhatósága és a Magyar Történelmi Társulat közös ünnepi ülése a Vígadóban, a kép forrása: Vasárnapi Ujság, 33. (1886) 37. sz. 592., lelőhely: Arcanum
Fotó: Magyarságkutató Intézet

A visszafoglalás napját még fényesebb keretek között ünnepelték meg. 1886. szeptember 1-én a Vígadó dísztermében a Főváros Törvényhatósága és a Magyar Történelmi Társulat díszülést tartott, s amelyen Ferenc József is megjelent. Másnap, szeptember 2-án pedig emléktáblát lepleztek le a Mária Magdolna-templom oldalfalán. Később, szeptember 5-én „Él magyar, áll Buda még!” jelmondattal népünnepélyt rendeztek a Városmajorban. A kiállítás november 1-vel fejeződött be, és a záró értékelés szerint csaknem 46 000 ember keresett fel, a 8000 forintot meghaladó bevétel visszaigazolta a főváros várakozásait, a teljes kiállítási kalauzból 1827, a három kiadást is megért kisebb kalauzból 10 000 darab kelt el. 

Az emléktábla leleplezése a Mária Magdolna-templom oldalfalán, a kép forrása: Vasárnapi Ujság, 33. (1886) 37. sz. 592., lelőhely: Arcanum
Fotó: Magyarságkutató Intézet

A kiállítás szép kezdeményezése volt a vészterhes történelmi időszakokon való felülemelkedésnek, a múltból levonható előremutató következtetések megfogalmazásának és a közös történeti tudat ébrentartásának, s nem utolsó sorban a történelem modern tudományos és kulturális szempontú rendszerező feltárásának.

(Forrás: Magyarságkutató Intézet: https://mki.gov.hu/)