Egy kínai hadihajó megtámadott és egyedül elzavart egy teljes amerikai hadi köteléket a Csendes-óceánon

Egymaga visszafordította a Carl Winson amerikai repülőgép-hordozót és kíséretét a Nancsang nevű kínai romboló a Dél-kínai-tengeren. A decemberi esetről az idén nyáron számolt be a kínai sajtó. A Nancsang ultramodern digitális fedélzeti rendszereit a kvantumtechnológia és mesterséges intelligencia segítségével fejlesztették ki, és az MI irányítja. Ezért történhetett, hogy a hajó egyedül megbénította az amerikai kötelék digitális védelmét. Az eset után kirúgták a Carl Winson anyahajó elektronikai ellentevékenységért és felderítésért felelős parancsnokát.

Azonnal kirúgták az amerikai parancsnokot

2023. decemberében szűkszavú sajtóközlemény tudatta, hogy az amerika flotta azonnali hatállyal megvált William Coulter korvettkapitánytól, a 136. elektronikai támadószázad (VAQ-136) parancsnokától. A szövegben ez szerepel:

Megszűnt a haditengerészet bizalma a parancsnok vezetési képességeivel kapcsolatban

Egy hónappal később a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága a „Mai idők példaképe” kitüntetést adományozta a Nancsang romboló parancsnokának és legénységének.

Az indoklásban az szerepelt, hogy a romboló 100,000 tengeri mérföldet tett meg a 2020-as szolgálatba állítása óta, és tíz fontos küldetésben vett részt a Föld különböző pontjain. A kiadott közlemény legérdekesebb része pedig az, amelyben egy friss hadműveletről van szó.

A Nancsang 20 napon át háborús körülmények között hajózott egy hadgyakorlaton és sikeresen visszaverte egy külföldi haderő provokációit.

A kínai média bemutatott egy olyan felvételt is, amelyen két amerikai harci gép, amelyek közül legalább az egyik biztosan egy EA-18 Growler elektronikai zavarógép volt, közel repül a rombolóhoz.

A kínai vezetés kitüntette a Nancsang legénységét, amiért visszaverték az amerikai elektronikai akciót
Fotó: Xinhua

A kínai tudósítások szerint a Nancsang a kínai Lianoningg repülőgép-hordozó kíséretének zászlóshajójaként került szembe az „idegen katonai erővel” a vitatott hovatartozású Paracel-szigetcsoport térségében. A szigeteken Peking a heves nemzetközi tiltakozás ellenére helyőrséget létesített. A Hszisa- és Nansang-szigetekre Vietnám teljes egészében igényt tart, míg a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei részben tartja ezeket a szigeteket a maga területéhez tartozónak. Tajvan, a Kínai Népköztársasággal azonos "jogalapon" ugyancsak magának követeli a dél-kínai-tengeri területeket.

A Nancsang a tengeren
Fotó: 92132 / chinamil.com

A Nancsang kitüntését azzal indokolta a kínai kormány, hogy a hajó még sosem találkozott ilyen agresszív idegen kötelékkel, és példásan helyt állt. 

A Nancsang kiterjesztette a védelem mélységét, biztosította a teret a hadműveleti manőverezéshez, és teljesítette a szent kötelességét országunk repülőgép-hordozójának védelmében.

A kínai média megszólaltatta a Nancsang legénységének egy tagját is, Csu Jinlongot, aki ezt mondta:

A korai előjelző és felderítő rendszereink végig képesek voltak követni az idegen katonai gépeket. Keményen visszavertük a külföldi provokációt. 

A kínai romboló nem csak a tajvani választások idején gyakorlatozott a térsében, de 2021-ben részt vett egy közös kínai-orosz hadgyakorlaton is.

Az új generációs romboló

A Nancsang a kikötőben
Fotó: CNR

A Nancsang a nyolchajósra tervezett Type 055 jelzésű oszztály első tagja. Szakértők szerint ez a hajóosztály már negyedik generációsnak számít. A 13 ezer tonna vízkiszorítású romboló a repülőgép-hordozókat és az orosz Kirov-osztályt leszámítva a világ legnagyobb felszíni hadihajói. Az amerikai flotta ezért nem rombolónak, hanem cirkálónak minősíti az ilyen méretű hajókat.

Azt a nyugati szakértők is elismerik, hogy a Nancsang – a hivatalos kínai propaganda túlzásait félretéve is – valóban új képességeket jelent az ázsiai nagyhatalom számára. Egy név nélkül nyilatkozó szakértő azt mondta a Global Times c. lapnak, a romboló feladata kipróbálni a legújabb berendezéseket és taktikai eljárásokat, ezért a hajó szinte „keresi” azokat a helyzeteket, amelyekben tesztelhetik a legénységet, a támadó és védelmi rendszereket.

A rombolót 13 centis, automatikus lövegekkel is felszerelték
Fotó: chinamil.com

Si Hong, a Haditengerészeti fegyverek c. kínai szakfolyóirat főszerkesztője pedig azt hangsúlyozza, hogy a Nancsang nem csak védelmezheti a kínai anyahajókat, hanem önállóan is vezethet ha4rcssoportokat, bárhol a világban.

Nyugati vélemények szerint a Type 055 megfelel az amerikai Ticonderoga cirkálók és a Zumwalt rombolók keverékének. Összesen 128 függőleges rakétaindító állvánnyal rendelkezik, ezeket a hajótestbe építették be, a fedélzet alá. A hordozható fegyverek hajók, tengeralattjárók és szárazföldi célponok elleni rakéták. A légvédelmét három rakétatípus látja el. A nemzetközi szaksajtó biztosra veszi, hogy a rombolóról indíthatók lesznek majd az ún. endo-atmoszferikus, hiperszonikus rakéták is, amelyek Kína, Oroszország és Észak-Koreai is gőzerővel dolgozik. Ezek végig a légkörben haladnak, ellentétben a kiismerhető pályájú ballisztikus rakétákkal, ezért sokkal nehezebb felkészülni az elhárításukra.

„Nincs hová bújni” – kínai áttörés a digitális technológiában

Ami igazán sorsdöntő változást jelent azonban, az nem is a fegyverzet, hanem a hajó szenzorainak és elektronikus kapacitásainak fejlettsége. Egy kínai kutatócsoport január 17-én publikálta a részleteit egy olyan projektnek, amely lehetővé teszi az elektromágneses spektrum szélessávú adatainak valós idejű elemézést. 

Az amerikai haditengerészet nem volt felkészülve a kínai elektronikus hadviselési képességekre
Fotó: US Navy

Ez egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy a kínai haderő az amatőr rádiósok jeleitől egészen Elon Musk Starlinkjéig szinte bármilyen jelet képesek észlelni és meghatározni, miyen jelről van szó, mindezt olyan sebességgel, ami eddig lehetlennek számított.

A kutatás a Pekingi Műszaki Intézet professzora, Jang Kaj vezette. A tudós azt írta a publikációban, hogy olyan berendezést sikerült ehhez kifejleszteniük, amely

kisméretű, kicsi energia-igényű, de hatalmas képességű.

A gigahertz frekvenciatartományt is ellenőrizni képes berendezés természetesen fontos fegyver lehet, mert ha szolgálatba áll, legalábbis a kínai kutatók szerint, az ellenfél nem tud többé elektronikus zavarással láthatatlanná válni. Ehhez új jelfeldolgozó microchipeket fejlesztettek ki, és a mesterséges intelligenciát is felhasználták a tervezéshez, sőt, a rendszer vezérléséhez is, mert korábban még senki nem kísérelte meg ilyen mennyiségű adat értelmezését valós időben.

A kínai tudósok szerint a rendszer egyik fontos eleme az intelligens, kognitív képességekkel rendelkező radar, amely úgy működik, mint az emberi agy. Egy-egy külső reakció alapján megtanulja, hogyan kell „viselkednie”.

És ami legfontosabb a hadsereg számára: a rendszer nem csak védett a zavarás ellen, de maga is képes arra, hogy elnyomja, használhatatlanná az ellenség digitális berendezéseit és kommunikációját.

Pontosan ez történt decemberben, ami miatt kirúgták az amerikai parancsnokot: a kínaiak elektronikus zavarása olyan erős és sikeres volt, hogy csődöt mondott az amerikai eleketronikus zavarórepülőgép.

A gyilkos hálózat 

A Carl Winston amerikai repülőgép-hordozó egy cirkáló és egy fregatt kíséretében
Fotó: MC2 Ashley Van Dien / USS Bunker Hill (CG 52)/U.S. Navy

A decemberi esetnél a Nancsang egyedül megközlítette a USS Carl Winson repülőgép-hordozó kötelékét, amely számos hajóból és, és szinte mindegyiknek az anyahajó védelme a feladata. A védelemhez hozzátartoznak az ellenséges repülőgépekre, hajókra és tengeralattjárókra vadászó harci gépek illetve helikopterek is. Végül, szintén fontos eleme a flottának az elektronikus zavaró repülőgép, amely elnyomja az ellenség radarjait, rádióit, hogy az amerikai erők biztonságban manőverezhessnek.

Az amerikai flotta EA-18 Growler elektronikai zavarógépei eddig minden ellenfél digitális rendszereit meg tudták bénítani
Fotó: Commander Ian Anderson / US Navy

A szokott eljárás szerint az amerikai flotta a kínai romboló közelébe küldte a lenyűgöző teljesítményű, eddig digitálisan verhetetlen EA-18 Growler zavarógépeket, hogy masszív elektronikus „támadással” jelezzék, a kínaiaknak nincs esélyük egy valódi összecsapásban.

A kínai ellenfél ezúttal válaszolt, és az amerikai hajócsoport tisztjeinek döbbenetére áttörte a Growlerek zavarását, és nem csak követte a radarjain az amerikai hajókat és repülőgépeket, hanem befogta, elektronikus célba vette azokat, sőt, maga is zavarni kezdte az amerikai radarokat. Erre eddig nem volt példa, ezért az amerikai haditengerészet szinte digitálisan támadhatatlannak gondolta a hajóit.

A Nancsang hadgyakorlaton
Fotó: X.com

Heather R. Penney amerikai szakértő, a Mitchell Intézet kutatója szerint ezt jelenti, hogy az eddigi ún. megsemmisítési láncolat helyett létrejött a megsemmisítési hálózat. Ez egy többrétegű, több irányú rendszer, amelyben ha a rendszer egyik eleme sérül vagy elpusztzl, a hálózat többi eleme át tudja venni a szerepét. A megsemmisítési láncolat ennél jóval sérülékenyebb, mert egy-egy kulcselem kiesése az egész láncolat működésképtelenségéhez vezet.

A kínai válaszlépés miatt kénytelen volt visszafordulni a térségből a USS Carl Winson és a csoportosítása. Az amerikai egység parancsnoka nem vállalat a kockázatot ebben az új helyzetben. Így a Nancsang egymaga elűzte a vitatott tengerszakaszról ezt az amerikai különítményt.

Ne bosszantsd az ellenfeled!

Az eset érdekessége, hogy a hatalmas ütemű kínai tudományos fejlesztés mögött Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének 2018-as tajvani látogatása áll. Amikor Pelosi Tajvanra utazott Kína tiltakozása ellenére, a házelnök gépét az amerikai flotta vadászai és elektronikai zavarógépei kísérték. A kínai légierő és haditengerészet nem tudta követni a radarokon az amerikai küldöttség repülőgépét az erős digitális zavarás miatt, bármennyire is igyekeztek bemérni a köteléket. A kínai kormány ekkor döntött az elektronikai fegyvernem azonnal és példa nélküli modernizációjáról.

Balra a kínai J-16 elektonikai zavarógép, mellette a KJ-500 korai előrejelző repülőgép -  Kína az elmúlt években elképesztő ütemben fejlesztette az elektronikai hadviselési rendszereit, míg az Egyesült Államok lemaradt
Fotó: Xinhua

Az ázsiai nagyhatalom hadviselési fókusza változását jelzi az is, hogy átnevezték a Stratégiai Támogató Erők (PLA-SSF) fegyvernemet Stratégiai Információs Támogató (PLA-SISF) fegyvernemmé. Az átnevezésnek csak látszólag kicsi a jelentősége. A valóságban ez egyértelműen megmutatja, hogy Kína immár az intelligencia-alapú digitális hadviselésre koncentrál, és ez természetesen a szárazföldi haderőre is vonatkozik.  

Kína az izmait mutatja

A két szuperhatalom térségbeli konfliktuséhoz hozzájárul a kínai flotta egyre aktívabb jelenléte a Dél-kínai-tengeren. 

Kínai elektronikai támadógép a tenger felett
Fotó: Xinhua

A kínai flottavezetés nyíltan gyakorolja az amerikai haditengerészet elleni akciókat. 2023 májusában például nyilvánosságra hozták, hogy egy szimulált hadgyakorlaton 24 hiperszonikus rakétát „lőttek ki” az amerikai Gerald Ford repülőgép-hordozóra, és „elsüllyesztették.”

Az alábbi, angol nyelvű videóban a Nancsang rombolót láthatják.