Ezért zárták le a tihanyi strandot

A Balatonban több cianobaktérium faj is honos

Fotó: Wikimedia Commons

A cianobaktériumok elszaporodása miatt ideiglenesen nem lehet strandolni Tihanynál. A tartós meleg, és az ezzel összefüggő magas vízhőmérséklet ideális feltételeket teremt az algavirágzás számára.

Algavirágzás miatt zárták le a népszerű tihanyi szabadstrandot

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal 2024. augusztus 16-tól határozatlan időre átmenetileg lezárta a tihanyi Somosi szabadstrandot. Noha a kormányhivatal vonatkozó határozata a vízminőség romlására hivatkozik és ennek konkrét okát nem nevesíti, ám szakértők szerint a térségben megfigyelt algavirágzás, vagyis a cianobaktériumok,

más néven a kékalgák elszaporodása miatt tilalmazott átmenetileg a fürdőzés. 

A helyi önkormányzat is arra hívja fel a figyelmet, hogy a strandolók egészségük védelme érdekében mellőzzék a fürdőzést a korlátozással érintett partszakaszon.

Ezen a  Balatonról készített korábbi  űrfotón a sötétzöld színű foltok mutatják az algavirágzás centrumait
Fotó: Wikimedia Commons/European Space Agency, ESA

 A cianobaktériumok bakteriális szerveződésű sejtmag nélküli prokarióták, egyike a legősibb élőlénycsoportnak, amelyek már három milliárd éve, a prekambrium óta vannak jelen a világ tengereiben és édesvizeiben. A kékalgák, vagy kékmoszatok a legrégibb fotoszintetizáló szervezetek, amelyek egykor fontos szerepet játszottak az őslégkör oxigénnel való feldúsításában, megalapozva ezzel az élet szárazföldi elterjedését.

A rendkívüli forróság és a magas vízhőmérséklet okozhatja az algák túlzott elszaporodását

A cianobaktériumok a Balatonban is elterjedtek. Időnként rendkívüli módon elszaporodhatnak a tó vizében, ezt a jelenséget hívják algavirágzásnak. A Balatoni Limnológiai Intézet közleménye szerint a cianobaktériumok elszaporodásának időszaka a nyár, ami egybe esik a tó legintenzívebb turisztikai igénybevételével. A Balatonban honos cianobaktérium fajok képesek megkötni a légköri nitrogént, és ezzel a képességükkel komoly előnyre tesznek szert más algafajokkal szemben.

Raphidiopsis raciborskii  tudományos fajnevű fonalas nitrogénkötő cianobaktérium, a balatoni algatömegprodukciók legjobban ismert algája
Fotó: Balatoni Limnológiai Intézet

 A Balatoni Limnológiai Intézet szakemberei rámutatnak, hogy a cianobaktérium-tömegprodukciók szorosan összefüggnek a meteorológiai viszonyokkal. 

Tartós kánikula és magas vízhőmérséklet esetén különösen jellemző a kékalgák mértéktelen elszaporodása.

 Az egyes nyarak eltérő időjárási különbségei döntő szerepet játszhatnak abban, hogy azonos külső tápanyagterhelés mellett a tó elalgásodottságának mértéke egyik évről a másikra akár háromszoros, négyszeres különbséget is mutathat.

 

Nem az egész Balatont érinti az algavirágzás

 

A Balaton partjainál – különösen a mostanihoz hasonló hosszan tartó forróság esetén –, a kékalgák lokálisan igen nagy tömegben halmozódhatnak fel a parthoz közeli vizekben. Az algavirágzás könnyen felismerhető a tó felszínén, a környezetétől eltérő nagy zöldes színű foltok formájában.

A Fűzfői-öböl a levegőből nézve
Fotó: Elter Tamás

 „A part mentén, lokálisan nagy tömegben összesodródhatnak a víz felszínén. Ha ilyet látunk, érdemes odafigyelni, egyes formáik ugyanis termelhetnek méreganyagokat is, amelyek bőr- és nyálkahártya irritációt okozhatnak” -írja a Balatoni Limnológiai Intézet a honlapján. Az algavirágzás azonban csak a tó egyes partszakaszait érinti, és a kékalgák túlzott elszaporodása pedig szintén átmeneti jelenség, a nyár végi hőmérséklet csökkenéssel az egyensúlyi helyzet is helyreáll.