Riasztó mértékben olvadnak az Andok gleccserei

A trópusi gleccserek az előrejelzéseknél gyorsabban olvadnak, ami sokkoló méreteket öltött

A Földön élő minden negyedik ember függ a bolygónk felszínének 10 százalékát borító gleccserek által biztosított édesvíztől. A gleccser egy értékes, válságban lévő erőforrás, mivel az új kutatások szerint ezek a fagyott ökoszisztémák egyre gyorsabban változnak.

A gleccserek olvadása sokkoló mértéket öltött

Egy nemzetközi tudóscsoport új, a Science szaklapban publikált tanulmánya szerint a trópusi gleccserek az előrejelzéseknél gyorsabban olvadnak, és mindez már olyan méreteket öltött, amelyekre a kutatók nem számítottak.

Az eredmények őszintén szólva sokkoltak minket. Úgy gondolom, hogy egyértelmű bizonyíték arra, hogy a világ legalább egy régiója mostanra elhagyta azokat a „barátságos” éghajlati viszonyokat, amelyek elősegítették az emberi civilizáció fejlődését 

– mondta Andrew Gorin, a Kaliforniai Egyetem, Berkeley paleoklimatológusa a New Scientistnek, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz.

A trópusi gleccserek az előrejelzéseknél gyorsabban olvadnak, ami sokkoló méreteket öltött 
Fotó: David Silverman 

Hozzátette: gyorsan túllépünk azokon az éghajlati mérföldköveken, amelyekről a tudósok azt hitték, hogy még évtizedekre vannak.

Gorin csapata gyanúsan kevés berillium-10 és szén-14 izotópot talált az Andok hegység gleccsereit szegélyező ásványokban, ami arra utal, hogy ezek a kőzetek utoljára legalább 11 700 évvel ezelőtt „érezték” a Nap melegét.

Mindez arra utalhat, hogy a hegység egyes részein az emberi civilizáció születésének időszaka, tehát a holocén előtt nem volt ilyen alacsony szintű eljegesedés.

 

Drasztikusan megváltozhat a környezet

A gleccserek télen hó formájában gyűjtik össze a vizet, majd a nyári olvadás során úgymond felszabadítják, amivel milliárdok számára biztosítják a vizet. Ahogy azonban a gleccserek visszahúzódnak, egyre kevesebb édesvíz áll rendelkezésre. 

Az Andok régiójában már most rekordokat döntött a szárazság és a vízhiány, ami mellett végzetes árvizek is tapasztalhatók, mivel az olvadékmedencék „kiszakadnak” az egykor azokat visszatartó jégből. 

De nem csak az Andokban zajlik ez a folyamat: a korábbi kutatások szerint a gleccserek olvadása a Himalájától Alaszkáig egyre gyorsul.

Gleccser a Fitz Roy hegységben a Los Glaciares Nemzeti Parkban, Argentínában
Fotó: Maciej Bledowski / Alamy

A gleccserek nagyon érzékenyek arra az éghajlati rendszerre, amelyben élnek. Valójában ezek azok a helyek, ahol a felmelegedő éghajlathoz kapcsolódó első nagy változásokat láthatjuk. Ha ezeket a gleccsereket nézzük, azzal elképzelhetjük, hogy mi vár ránk a jövőben más helyeken, például az Egyesült Államok nyugati részén, ami egy jégmentes forgatókönyvet prognosztizál 

– magyarázza Shaun Marcott, a Wisconsin-Madison Egyetem geotudósa.

A visszahúzódó gleccserekből származó olvadékvíz csökkenése és az emelkedő tengerekből eredő sós víz beáramlása miatt az olyan nagy folyók, mint a Magdalena és a Gangesz megtizedelő erejű vízhozamcsökkenést fognak tapasztalni. Ez azt eredményezheti, hogy egész közösségek lesznek kénytelen víz után vándorolni. 

Ázsiában például tíz nagyobb folyó ered a Himalája térségében, amelyek 1,3 milliárd embert látnak el édesvízzel, akik a vízgyűjtő területén élnek. 

Egy másik, a Nature szaklapban nemrégiben publikált tanulmány megállapította, hogy a helyi környezet drasztikusan megváltozhat a jégréteg nélkül. A Levan Tielidze, a Monash Egyetem glaciológusa által vezetett kutatócsoport a talaj tulajdonságait, a mikroklímát és a környezeti DNS által képviselt biológiai sokféleséget elemezve kijelentette, hogy a jég visszahúzódásával az új élet gyorsan beköltözik a régi helyére. A kialakult fajok elvesztésének és új kölcsönhatások létrejöttének következményei azonban még nem világosak. Tény tehát, hogy a gleccserek visszahúzódása az éghajlatváltozás egyik legszembetűnőbb jele.