Újabb világjárvány jöhet a majomhimlővel az ismert magyar virológus szerint

Majomhimlő: még nem kell aggódnunk miatta

Egyre aggasztóbb a majomhimlő terjedése az afrikai országokban, ahol a betegség már olyan országokban is felütötte a fejét, ahol korábban soha nem volt jelen. Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Virológiai Nemzeti Labor igazgatója szerint a kontinens robbanásszerű népességnövekedése és a rágcsálókkal való egyre gyakoribb érintkezés segítette elő a majomhimlő Mpox vírus elterjedését. A szakember az Origo Tudomány rovatának adott interjújában azt is kiemelte: a világ globalizálódásával egyre gyakoribbak lesznek az ilyen járványok, ezért fel kell készülnünk a hasonló helyzetekre.

Milyen tényezők vezettek a majomhimlő ilyen drasztikus terjedéséhez Afrikában, és miért jelent ez most különösen nagy veszélyt a világ többi részére?

Mondhatjuk, hogy a majomhimlő a magára hagyott Afrika eredménye. A feketehimlő vakcinázás a 70-es években megszűnt, de van egy mintegy 8 milliárdos emberi populáció a világon, ami fogékony a különféle himlővírusokra. A majomhimlőt nagyon régóta ismerjük, és már tizennégy éve is jelentek meg tudományos cikkek arról, hogy a közép-afrikai adatokat vizsgálva egyre nagyobb teret nyer, és mintha „betöltené” az egykori feketehimlő helyét. Jogos a kérdés, hogy mi változott meg? A válasz egyszerű: az, hogy 

Közép-Afrikában regisztrálhatjuk a legnagyobb, leggigantikusabb népességrobbanást. 

Na most, ezzel vált a majomhimlő endemikus területévé. Ráadásul itt élnek azok a rágcsálók, amik hordozzák ezt a vírust. Jelenleg az egyes és kettes genetikai vonalat ismerjük, amiket klád I és klád II-nek hívunk, ezek közül a második az enyhébb, legalábbis az afrikai adatok alapján. Két éve regisztráltuk az első komolyabb terjedését, amikor a nyugati országok felvásárolták a vakcinákat és leoltották a sajátjaikat. Afrikát pedig mindenki elfelejtette. Csakhogy a probléma nem szűnt meg. A vírus az elmúlt két évben brutális módon terjedt Afrikában, és éppen abban a közép-afrikai régióban, ahol a súlyosabb fertőzésről ismert egyes genetikai vonal klasszikus endemikus régióját azonosították. 

Majomhimlő: még nem kell aggódnunk miatta
Fotó: Marina Demidiuk/Adobe Stock

Az elmúlt néhány évben nem figyeltünk Afrikára, de a történelemben először hirdettek itt globális egészségügyi vészhelyzetet. Ma már nemcsak az elgondolkodtató, hogy évről évre egyre több esetet regisztrálnak, hanem az is, hogy olyan országok is érintettek, ahol előtte soha volt ilyen fertőzés, most meg futótűzként terjed. 

 

Milyen következményekkel járhat, ha ezt a járványt nem sikerül időben megfékezni?

Nyilvánvaló, hogy egyre többször fogunk olyan híreket hallani, mint most a svédektől, hogy behurcoltak egy esetet, aztán még egyet és még egyet. Megint csak a futótüzes hasonlatot tudom mondani: ha óriási tűz van valahol, akkor a kipattogó parázs akár újabb tüzeket is generálhat. Most ezt látjuk. Ráadásul sokan húzták a szájukat, és úgy gondolják, hogy az Egészségügyi Világszervezet megint pánikot kelt, de nem. A WHO egy technikai döntést hozott, ami megnyitja ilyenkor a pénzcsapokat. Ugyanúgy, mint amikor futótűz tombol Görögországban, akkor az európai országok tűzoltókat és tűzoltó repülőket küldenek, hogy segítsenek. Ugyanez történik most, csak járvánnyal. 

Ebben a pillanatban, azonnal pénzt, erőforrásokat kell mozgósítani és az afrikai járványt megszüntetni vagy lecsendesíteni vakcinákkal, járványügyi intézkedésekkel.

Majomhimlő: már a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában, Ruandában, Burundiban és Kenyában és Svédországban is azonosítottak eseteket
Fotó: NIAID via AP

Előbbi azért fontos, mert ha vakcinájuk ezeket az embereket, akik folyamatosan találkoznak a vírussal, akkor a kórokozó nem tud a későbbiekben járványt okozni. Hangsúlyozom, hogy ez a terület a kulcsrégió, mert jól látszik az eddigi tudományos publikációkból, hogy a népességrobbanás miatt elképesztő mértéket öltött a rágcsálókkal való kapcsolat. Az emberek hihetetlen sokszor találkoznak a vírussal, de a rágcsálóval is, ami azt hordozza. Nagyon fontos lenne, hogy az afrikai járványt mihamarabb megfékezzük, minél jobban megelőzzük a kihurcolásokat, mert fogalmunk sincs arról, hogy mire képes az 1-es genetikai vonalba tartozó Mpox az afrikai közegen kívül. 

 

Mit jelenthet ez Magyarországra vonatkoztatva?

Magyarországot nem választanám el szignifikánsan az Afrikán kívüli országoktól. Attól függően lehet egy-egy behurcolt esetre számítani, hogy mennyi utazásunk van/lesz ebbe a térségbe. Itt van a legérdekesebb, ismeretlen faktor az egészben: mert valóban 

nem tudjuk, hogy milyen lesz ennek az egyes jelenlegi vonalba tartozó majomhimlőnek a járvány utáni képe.

Vajon ugyanaz lesz, mint a kettes vonal, amit láttunk két éve? Vagy bizonyos közösségekbe kerülve mondjuk a közvetlen kontaktus, a szexuális kontaktus, szexuális úton terjedés lesz a fő jellemző? Esetleg az lesz, hogy behurcolják, és mondjuk családi közegben hatékonyan terjed, de nagyobb közösségben már nem? Tehát ez az a rész, amit még egyelőre nem látunk, mert még nincs erre vonatkozó adatunk. Nem tudjuk, a vírus hogyan fog viselkedni Afrikán kívül. 

 

Hogyan lehet erre felkészülni, vagy kell-e egyáltalán készülni?

Ennek a járványnak nagyon más képe lenne, mint a Covidnak. Mindenki ez utóbbiban gondolkodik, de ez egy teljesen más vírus, ami teljesen máshogy viselkedik és terjed. Jelen pillanatban sehogy sem kell felkészülnünk rá.

 Azoknak az embereknek kell majd jobban odafigyelni, akiket a járványügyi vizsgálatoknál kockázati csoportként azonosítanak. 

Ha azonban a korábbi majomhimlőből indulunk ki, akkor láthatjuk, hogy például a szexuális úton való terjedve, a védekezés nélküli szexuális együttlétnél, illetve a közeli kontaktusnál tudott terjedni. Ezeknél a közösségeknél tehát javasolható az abszolút, fokozott figyelem. De még egyszer mondom, hogy egyelőre elég nehéz megbecsülni ennél a járványnál, hogy mi lesz Afrikán kívül a járványtani képe. 

Majomhimlő: vakcinákkal is felkészül rá a világ
Fotó: Supplied

Meg kell várni a járványügyi hatóságok folyamatosan gyűjtött adatait, majd abból lehet látni egy reálisabb képet. Az utca emberének most azonban még nem kell aggódnia, viszont tanulságul szolgálhat arra vonatkozóan, hogy a világunk már akkorára nőtt, hogy egyre többször lehet majd különböző járványokra, vírusvariánsok megjelenésére számítani.