Ezek a pókok szentjánosbogarakat használnak a préda elcsábítására

Az Araneus ventricosus pók épp egy villogó hím szentjánosbogarat teker körbe a hálójában

Egy Kínában, Japánban és Koreában elterjedt keresztespókféle egy mesteri manipulátor képességeivel rendelkezik. Az Araneus ventricosus pók hím szentjánosbogarakat fog el, és arra kényszeríti őket, hogy villogtassák azokat a jelzési mintákat, amiket rendszerint a nőstények használnak.

A pókok valahogy ráveszik a rovarokat a jelzésekre

De mi a keresztespókféle trükkjének az eredménye? Még több hím szentjánosbogár, amelyeket a pók hálójához csalogat ez a hátborzongató mézesmadzag. A szakemberek szerint az még nem teljesen világos, hogy hogyan kényszerítik ki a pókok ezeket a villogási mintákat a hím Abscondita terminalis szentjánosbogarakból, de az új kutatások egyértelmű ok-okozati összefüggést találtak.

Kiterjedt terepi megfigyelésekre támaszkodva arra jutottunk, hogy az Araneus ventricosus megtévesztő fajközi kommunikációt folytat azáltal, hogy először a szentjánosbogár hímeket ejti csapdába a hálójában, majd azokat olyan biolumineszcens jelek kibocsátására készteti, amelyek eltérnek az A. terminalis hímek által jellemzően a nőstényeket vonzó jelektől, és ehelyett a nőstények által jellemzően a hímeket vonzó jeleket utánozzák

 – mondta Xinhua Fu, a kínai Huazhong Mezőgazdasági Egyetem entomológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Az Araneus ventricosus pók épp egy villogó hím szentjánosbogarat teker körbe a hálójában
Fotó: Xinhua Fu

Hozzátette: az eredmény az, hogy a csapdába esett hím szentjánosbogarak hamis jeleket sugároznak, amelyek több hím rovart csalogatnak a hálóba.

A szakember csapatával a szentjánosbogarak biolumineszcens udvarlási jeleit vizsgálta a természetben. 

Az egyik terepbejárása során vett észre valami furcsát a pókokon: a ragacsos hálóban fennakadt szentjánosbogarak közül szinte mindegyik hím volt. És a későbbi expedíciókon is ugyanezt találta, ami túl erős mintázatot mutatott ahhoz, hogy pusztán véletlennek tekintsék.

 

Nem mindegy, hogy mikor csípnek

A kutatók számos éjszakát töltöttek a pókok tanulmányozásával, és azt tapasztalták, hogy a szentjánosbogarak egyre kíváncsibbá váltak. A Current Biology folyóiratban publikált tanulmányban emlékeztettek: amikor a rovarok párzási céllal jeleznek egymásnak, a hím és nőstény rovarok ezt sajátos módon teszik; a hímek két „lámpást” használnak a hasukban, hogy többszörös impulzusláncot adjanak, a nőstények viszont egyimpulzusos jeleket adnak. Így a rovarok meg tudják különböztetni a hím és nőstény jeleket, és megtalálják egymást a sötétben.

Amikor a hímek a hálóba akadtak, gyakran villogtattak egyimpulzusos jelet, amelyet a nőstények a párjuk vonzására használnak. Ás bár minden csapdába ejtett hím a nőstény szentjánosbogárhoz hasonlóbb jeleket villantott, a pók jelenléte szignifikánsan összefüggött a magasabb fogási aránnyal

 – magyarázták a szakemberek, akik egy érdekességre is felhívták a figyelmet.

Egy Araneus ventricosus keresztespókféle a hálójában
Fotó: Wikimedia Commons

És volt még valami más is: amikor egy villogó szentjánosbogár fennakadt a hálójában, a pók odalépett és egy jellegzetes, ismétlődő tekercselés-csípés támadást vetett be. Ez viszont csak akkor történt, amikor látható volt a szentjánosbogár villogása; 

amikor elsötétült a villogás, a pók nem nyúlt az áldozatához.

Bár nem világos, hogy a méreg vagy maga a csípés felelős-e a viselkedésváltozásért, a kutatók úgy vélik, hogy a támadással kapcsolatban egyfajta neurotranszmitter hatására megváltozik a rovar jelzési stílusa.