Brutálisan sokan halnak meg az elviselhetetlen hőségtől

A hőség több mint 47 ezer ember halálát okozta Európában a 2023-as év folyamán, ami a legmelegebb feljegyzett év volt a világon és a második legmelegebb Európában.

Európában a rekordmeleg 2023-as év folyamán több mint 47 ezer ember vesztette életét a magas hőmérséklet következtében – becslik a barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) kutatói a Nature Medicine hasábjain közölt tanulmányukban. A kutatók hozzáteszik, hogy a jelen évszázad folyamán az európai társadalmak fokozatosan egyre ellenállóbbá váltak a hőség negatív hatásaival szemben, és ezek nélkül a társadalmi szintű alkalmazkodó folyamatok nélkül a tavalyi év hősége még 80%-kal több áldozatot szedett volna.

A hőség több mint 47 ezer ember halálát okozta Európában a 2023-as év folyamán
Fotó: Anadolu via AFP

A tanulmány ugyanazt a módszertant alkalmazta, mint a tavalyi évben szintén a Nature Medicine-ben publikált, a 2022-es nyár áldozatait számba vevő közlemény. A tavalyelőtti nyár még a tavalyinál is pusztítóbb volt: a tudósok 60 ezer áldozattal kalkuláltak, így az elmúlt tíz évből a 2022-es évben estek legtöbben áldozatul a forróságnak. A kutatók mindkét tanulmányban a 2015-2019 közötti időszak hőmérsékleti és halálozási adatait gyűjtötték össze 35 európai ország 823 régiójából, és epidemiológiai modellek segítségével becsülték meg ezen adatok alapján a vizsgált év hőséggel összefüggésbe hozható halálozási számait.

A 2022-es nyárral ellentétben, amelyet tartós extrém hőség jellemzett a nyári szezon középső, július közepétől augusztus közepéig tartó szakaszában, a 2023-as főszezon nem tűnt ki semmiféle jelentősebb hőmérsékleti anomáliával. Ezzel szemben tavaly két rövid, de extrém forró időszak köszöntött Európára július közepén és augusztus végén, és ezek okozták a teljes becsült halálozás több mint 57%-át. 

Egyedül e két hőhullám alatt 27 ezernél is többen haltak meg a hőséggel összefüggésbe hozható okok miatt Európa-szerte.

A legtöbb áldozat dél-európai volt

A kutatók becslése szerint a 35 európai országban a teljes 2023-as év folyamán 47 690, hőséggel összefüggő haláleset történt. Értelemszerűen a halálozások zöme, 47 312 eset az év meleg periódusára, a május 29-e és október 1-je közötti időszakra esett. Szintén nem meglepő, hogy a hőséggel összefüggő halálozási ráták a dél-európai országokban mutattak kiemelkedő értéket: a millió lakosra eső hőség okozta halálesetek száma Görögországban 393-nak, Bulgáriában 229-nek, Olaszországban 209-nek, Spanyolországban 175-nek, Cipruson 167-nek, Portugáliában pedig 136-nak adódott.

A korábbi kutatásokkal egybecsengő módon az áldozatok inkább a nők és az idősebbek közül kerültek ki. 

A teljes népességre történő korrekció után a hővel összefüggő halálozás 55%-kal magasabb volt a nőknél, mint a férfiaknál, és 768%-kal magasabb a 80 évnél idősebb korosztályban a 65-79 évesekhez viszonyítva.

Valószínűleg ennél is több halott lehet

A szerzők figyelmeztetnek: a tanulmány számai valószínűleg alulbecslik a hőséggel összefüggő halálozás valódi mértékét. Mivel a 2023-as évre nem voltak elérhetők a napi halálozási adatok, a kutatók csak az Eurostat által közzétett heti halálozási számokat tudták felhasználni. Egy másik, a Lancet Regional Health – Europe folyóiratban ugyanez a szerzőgárda a közelmúltban publikált egy cikket, amelyben megmutatták, hogy a heti adatok felhasználása a hőség okozta halálozás alulbecslését eredményezi, és leírtak egy módszert ennek a statisztikai hibának a kiküszöbölésére. 

E módszer alkalmazásával a szerzők úgy kalkulálnak, hogy a hőség okozta teljes halálozás inkább az 58 000 fős nagyságrendben lehetett a 2023-as év során a tanulmányban szereplő 35 országra vetítve.

Hozzáteszik: ha a tudományos közvélemény számára hozzáférhetővé válnának a pontosabb halálozási adatbázisok, ennél is megbízhatóbb becslésekkel lehetne előállni.

Valószínűleg alulbecslik a hőséggel összefüggő halálozás valódi mértékét
Fotó: Getty Images via AFP

Lassan, de alkalmazkodunk a brutális felmelegedéshez

A tanulmány egyik célja annak felmérése volt, hogy nőtt-e az európai országok hőséggel szembeni ellenállóképessége, ugyanis egy ideje már zajlik az emelkedő hőmérsékletekhez való alkalmazkodási folyamat. Ennek kiderítése érdekében a kutatók ugyanazt a fajta modellt különböző múltbeli időszakok – a 2000-2004 közötti, a 2005-2009 közötti, a 2010-2014 közötti, valamint a 2015-2019 közötti periódus – hőmérsékleti és halálozási adataira illesztették. Ezt követően ebbe a négy modellbe táplálták be a 2023-as hőmérsékleti és halálozási adatokat, és megbecsülték, hány haláleset történt volna e korábbi periódusokban, ha a hőmérséklet már akkor is elérte volna a 2023-as csúcsszintet.

Ezzel az eljárással arra az eredményre jutottak, hogy ha 2000-2004 között köszöntött volna be a 2023-as hőség, akkor az legalább 85000 emberéletet követelt volna, vagyis a 2015-2019 közötti időszak hőérzékenységéhez viszonyítva a hőség okozta halálozás 80%-kal magasabb lett volna. A 80 év fölöttiek körében a hőség okozta halálozás a mostani több mint kétszerese, 1102 helyett 2200 lett volna.

Eredményeink megmutatják, miként alkalmazkodtak a jelen évszázad során az európai társadalmak az emelkedő hőmérséklethez, s hogy ez az alkalmazkodás drámai mértékben mérsékelte az elmúlt nyarak során tapasztalható hőérzékenységet és hőséggel összefüggő halálozást, különösen az idősebbek körében"

 – foglalta össze Elisa Gallo, az ISGlobal kutatója és a tanulmány első szerzője. – Azt látjuk például, hogy a mortalitási minimumhőmérséklet – az az optimális hőmérsékleti érték, amely mellett a halálozás kockázata a legalacsonyabb – átlagban fokozatosan nőtt az egész földrészen: értéke 2000-2004 között még 15°C, míg 2015-2019 között már 17,7°C volt. 

Ez azt mutatja, hogy már kevésbé vagyunk sérülékenyek a hőséggel szemben, mint voltunk az évszázad elején, ami feltehetőleg a társadalmi-gazdasági fejlődésnek, a megfelelő egyéni viselkedések elsajátításának, valamint az elsőként a 2003-as rekordmeleg nyár során bevezetett közegészségügyi hőségriadó-intézkedéseknek köszönhető.”

„A 2023-as év folyamán az átlaghőmérséklet emelkedése a napok csaknem felében meghaladta a Párizsi Egyezményben foglalt 1,5°C-os határértéket, és Európa a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik. A klímaprojekciók azt mutatják, hogy az 1,5°C-os határt már valószínűleg 2027 előtt átlépjük, vagyis nagyon szűk időablakunk marad a beavatkozásra – hívja fel a figyelmet Joan Ballester Claramunt, az Európai Kutatási Tanács EARLY-ADAPT kutatási programjának vezető kutatója. – Észben kell tartanunk, hogy az emberi élettan természetes korlátai és a társadalom szerkezete megszabják a további alkalmazkodás elméleti határait. Sürgősen be kell tehát vezetnünk olyan stratégiákat, amelyek tovább csökkentik az előttünk álló forró nyarak halálos áldozatainak számát, és átfogóan figyelemmel kell kísérnünk a klímaváltozásnak a leginkább sérülékeny népességrétegekre gyakorolt hatásait. Ezeket az alkalmazkodást elősegítő intézkedéseket a kormányok és az általános népesség ártalomcsökkentő erőfeszítéseinek kell kísérnie, hogy ne billenjünk át a kritikus fordulópontokon.”