Vannak meteorok, amik egy órán át is tartó nyomot hagynak maguk után. Most lehet, hogy kiderül, miért?

A 90 kilométeres magasságban ragyogó meteorok az égen tartós utófényt hagynak maguk után, nem úgy, mint amelyek nagyobb magasságokon lángolnak fel. A tartós nyomok akkor jönnek létre, amikor a bejövő űrszikláról leégett fémek reakcióba lépnek a légkörben lévő oxigénnel, különösen az ózonnal. A kémiai reakció hőt és fényt bocsát ki, és fenntartja a nyomot több tíz percig, vagy akár egy órán át is.

Fotó: Nazarii Neshcherenskyi

Ahhoz, hogy a meteorok tartós nyomot hagyjanak, alacsonyan kell lenniük. A hulló csillagok egy új tanulmánya azt mutatja, hogy azok a meteorok, amik 90 kilométeres magasságban ragyognak az égen, tartós utófényt hagynak maguk után, nem úgy, mint amelyek nagyobb magasságokon lángolnak fel - írja a Science News magazin honlapján.

A meteorok általában villannak és aztán eltűnnek. Egy űrpor részecske égő fénynyomot hagy hátra, amint keresztülsuhan a légkörön, aztán eltűnik. De időnként egy meteor hosszan tartó utófényt hagy maga után. A csillagászok több, mint egy évszázadon át feljegyezték ezeket a hosszan tartó nyomokat, de az eredetükre nem volt válasz. Most, az állandó nyomok első szisztematikus vizsgálata feltárta, hogy milyen fajta meteor az, ami valószínűleg nyomot hagy hátra. A korábbi feltételezésekkel ellentétben, a kulcs változója annak, hogy egy meteor tartós nyomot hagy-e maga után az, hogy milyen magasan van az atmoszférában és nem a sebessége, vagy a fényessége. Erről számoltak be a a csillagászok júliusban a Journal of Geophysical Research: Space Physics magazinban.

 

A tartós nyomok akkor jönnek létre, amikor a bejövő űrszikláról leégett fémek reakcióba lépnek a légkörben lévő oxigénnel, különösen az ózonnal. A kémiai reakció hőt és fényt bocsát ki, és fenntartja a nyomot több tíz percig, vagy akár egy órán át is. 

 

Tekeregnek és csavarodnak, mint a fényes kígyók, ahogy a szél elviszi őket.

Az 1940-es és 1950-es évekből származó tanulmányok szerint a nyomok ritkák, minden 750 meteorból 1-gyel történik, és főleg a legragyogóbb meteorokkal társították. A legfrissebb tanulmányok a Leonid meterorviharra fókuszáltak a korai 2000-es években, ami évtizedek óta legdrámaibb zápor volt. Azok a tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy csak a leggyorsabb meteorok, amik 70 km/s körüli sebességgel száguldanak hagynak nyomot. De ezek a vizsgálatok vagy túl széles körűek voltak, amik az egész világról származó megfigyelőktől származó meteorok egyszeri látványát vizsgálták, vagy túl szűk körűek voltak, amik egy egyszeri látványos meteorzáporra fókuszáltak.

A 90 kilométeres magasságban ragyogó meteorok az égen tartós utófényt hagynak maguk után, nem úgy, mint amelyek nagyobb magasságokon lángolnak fel. A tartós nyomok akkor jönnek létre, amikor a bejövő űrszikláról leégett fémek reakcióba lépnek a légkörben lévő oxigénnel, különösen az ózonnal. A kémiai reakció hőt és fényt bocsát ki, és fenntartja a nyomot több tíz percig, vagy akár egy órán át is. 
Fotó: Nazarii Neshcherenskyi / BBC Science 

 

 

Hogy egységesebb katalógust hozzanak létre, Logan Cordonnier, az Új-Mexikói Egyetem (Albuquerque) asztrofizikusa és kollégái felállítottak egy kamerát, hogy majdnem két éven át az égnek ugyanazt a darabkáját figyeljék Új Mexikó felett. 2021 októberétől 2023 júliusáig a műszer minden fénycsíkot rögzített, ami keresztezte ezt a látómezőt. Abban az időben majdnem 7.500 meteort rögzített a csapat, amelyekből körülbelül 850 hagyott tartós nyomot. Nem csak gyakoribbak voltak a nyomok a vártnál – körülbelül 8-ból 1 meteor hagyott nyomot, és 19-ből 1 öt percnél hosszabban tartó nyomot hagyott –, hanem a nyomokat mindenféle sebességű és fényességű meteorok hagyták.

Korábban úgy vélték, hogy csak a gyors, ragyogó meteorok hagynak tartós nyomot, de a kutatók azt találták, hogy nem kell hogy gyorsak legyenek. A legtöbb állandó nyomot lassabb meteorok hagyták. Az igazi meghatározó faktor az ózon elérhetősége volt. Azok a meteorok, amik 90 kilométeres magasságba hatoltak be, nagyobb valószínűséggel hagytak tartós nyomot, mint amelyek magasabban voltak. Ez a Föld ózonrétege felett van, de van egy kis ózon koncentráció ezen a magasságon. Bár elvileg azok a meteorok is hagyhatnak nyomot, amik keresztülhaladnak az ózonrétegen, kevés meteor éri el ilyen messzire anélkül, hogy szétesne.

A meteort egy mini hűtőszekrényben lévő felfelé néző kamerával végezték,  halszem lencsékkel és egy számítógéppel, ami rögzítette az adatokat. A berendezés Új-Mexikóban egy épület tetejéről figyelte az eget majdnem két éven át.
Fotó: Science News

A tartós nyomok jövőbeni megfigyelése segíthet ennek a megfoghatatlan légköri rétegnek a kémiáját megvizsgálni. Az időjárási ballonoknak túl magasan van, és a műholdaknak meg túl alacsonyan ez a réteg ahhoz, hogy közvetlen méréseket végezzenek. Nehéz ezt a régiót vizsgálni. De a tartós nyomok ingyenesen történnek, és mindig történnek, csak meg kell figyelni őket.

A légköri fizikusok szerint a meteoritról letört kis, töltött porszemek elektromos mezőt hozhatnak létre, ami a nyomot egyben tartja. További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy bebizonyosodjon, hogy jó-e, vagy rossz ez az elgondolás?

(Forrás: Science News: https://www.sciencenews.org/)