Így válik halálos betegséggé az elhízás

Nagyon rossz hírt kaptak a túlsúllyal küzdők. Az elhízás – ma már bizonyítottan – az egész testre kiterjedő gyulladást okoz. Ez az elhúzódó, alacsony fokú gyulladásos állapot állhat a cukorbetegség, és több ráktípus kialakulásának hátterében, ám az ok-okozati összefüggések még nem teljesen ismertek. A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói ezeknek a folyamatoknak a pontosabb megértése érdekében egereken végeztek kísérleteket.

Az elhízás, tudományos nevén obesitas, manapság már globális népbetegséggé vált, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2016-ban a felnőttek 39 százaléka volt túlsúlyos, a világ felnőtt lakosságának 13 százaléka pedig elhízott. Számos epidemiológiai adat támasztja alá, hogy az elhízás mint rizikófaktor nagymértékben hozzájárul a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a különböző rákos megbetegedések kialakulásához. Az elhízás mellé gyakran társul a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód, amelyek további fontos rizikófaktorok számos betegség kialakulásában.  – írja a HUN-REN portál közleménye.

Az elhízás számos betegség mellett a rák kockázatát is növeli
Fotó: BSIP via AFP / BSIP via AFP/CHASSENET / BSIP

Miért okozhat rákot az elhízás?

A zsírszövet nemcsak energiaraktárként funkcionál, hanem számos hormonszerű faktor (fehérje), citokin és adipokin termelődési helye is. A túl sok testzsír ezen fehérjék szintjének emelkedését okozhatja, ami a sejteket arra készteti, hogy gyakrabban osztódjanak.

Ez növeli a rákos sejtek kialakulásának esélyét és elősegíti a tumor növekedését.

Mindemellett az elhízás egy szisztémás, azaz az egész szervezetet érintő gyulladással is társul, a gyulladásos folyamatokat elősegítő immunsejtek felhalmozódnak a zsírszövetekben. A krónikus, hosszan fennálló gyulladás többek között a szabad gyökök túlzott termelődésével is együtt jár, amelyek károsíthatják a sejtek örökítőanyagát, mindez pedig tovább fokozza a rák kockázatát.

Tizenhárom fajta rákos megbetegedéssel lehet összefüggésben az elhízás

Az elhízást legalább tizenháromféle rákos megbetegedéssel hozták összefüggésbe, köztük 

• az emlő-, 
• a vastagbél-, 
• a nyelőcső-, 
• a vese-, 
• az epehólyag-, 
• a méh-, 
• a hasnyálmirigy- 
• és a májrákkal. 

Az SZBK kutatói szerint az elhízás növeli a rákban való elhalálozás kockázatát is, és befolyásolhatja a kezelési lehetőségeket.

Az összes rákos megbetegedés mintegy 4-8 százaléka az elhízásnak tulajdonítható.

Annak megállapítására, hogy a fogyás miként csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát, csak kevés kutatás zajlott eddig, mégis egyre több bizonyíték van a pozitív összefügésre, azaz arra, hogy a fogyás csökkentheti egyes ráktípusok, például a mellrák (a menopauza után), a méhnyálkahártya-rák és a vastagbélrák kockázatát.

Az egérkísérletek lelombozó eredményei

Kísérleteik során a magyar kutatók kétféle „étrendet” alkalmaztak. Az egerek egyik csoportját magas zsírtartalmú táppal etették, ez azonban nem feltétlenül megfelelő modellje az emberre jellemző egészségtelen táplálkozási szokásoknak. Az úgynevezett nyugati típusú étrendre ugyanis a magas zsírtartalom mellett többek között a finomított szénhidrátok túlzott bevitele is jellemző. A szénhidrátok közül a szóban forgó kísérletben a fruktóz hatásait vizsgálták, ugyanis az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a napi fruktózbevitelünk, köszönhetően például a cukrozott üdítőitalok és édességek túlzott fogyasztásának. Ezért a nyugati típusú étrend modellezéséhez a másik csoportban az egerek magas zsírtartalmú táp mellett fruktóz tartalmú ivóvizet kaptak.

A nyugati típusú étrend nemcsak rengeteg zsírt hanem sok szénhidrátot is tartalmaz. Utóbbiak közül kiemelkedik a fruktóz
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A kutatók szerint egyes elváltozások, mint például a magas szérum koleszterinszint vagy a szisztémás gyulladásra utaló jelek mindkét fajta diétán tartott egerekre jellemzők voltak.

Ugyanakkor más tüneteket jelentősen súlyosbított a zsírdús és magas fruktóztartalmú táplálékok kombinálása.

Ilyenek voltak például a testsúlygyarapodás, a zsírmáj vagy az inzulin rezisztencia mértéke. Ez, az extra kalóriabevitel mellett, a fruktóz sajátosságaival is összefüggésbe hozható.

Összességében elmondható, hogy a kiegyensúlyozott étrend, a kalóriabevitel és a finomított szénhidrátok fogyasztásának mérséklése (rendszeres testmozgással kiegészítve) számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát csökkentheti.

A teljes tanulmány az International Journal of Obesity folyóiratban olvasható.