Első pun háborúból származó, 2.200 éves faltörő kost fedeztek fel a Földközi-tengerben

A bronz faltörő kost Szicília partja mellett fedezték fel. Az aegatesi csatában, az első pun háború során használhatták.

Fotó: Sicily Superintendence of the Sea

A kutatók Szicília partja mentén fedezték fel a bronz faltörő kost, melyet a Róma és Karthágó közt zajló aegatesi csatában használhattak. A kutatók mélyvízi tengeralattjáróval fedezték fel a 80 méter mélyen lévő nagy bronz darabot Szicília Kecske-szigetekének partjai mellett. A faltörő kos egykor egy ókori csatahajóhoz volt rögzítve, amit az első pun háború során használhatták.

A faltörő kost a Kr.e. 241-ben Róma és Karthágó közti csatában , az aegatesi csatában, az első pun háború során használhatták. A faltörő kossal a kapitányok beleütköztek az ellenséges hajóba, hogy elsüllyesszék. Ez volt a két szuperhatalom közti, 23 évig tartó első pun háború végső csatája, ami ahhoz vezetett, hogy Karthágó végül megadta magát Rómának. 

A bronz faltörő kost Szicília partja mellett fedezték fel. Az aegatesi csatában, az első pun háború során használhatták.
Fotó: Sicily Superintendence of the Sea / Live Science

Az első pun háborút Szicíliáért vívták. A csatában Caius Lutatius Catullus konzul legyőzte Hanno karthágói tengernagy óriási hajóhadát Kecske-szigeteknél (Szicília nyugati sarkánál), vagy más néven Capraria, vagy Egadi-szigetek. A győzelem elszakította Hamilcart, a pun vezért Karthágótól és így nem kapott utánpótlást. Hanno hajóhada maradványaival elmenekült és cserben hagyta Hamilcart, aki békét kért Catullustól. Kénytelen volt átadni Szicíliát, ezenkívül 3.200 talentum (1 talentum = 26 kilogramm ezüst) hadisarcot kellett fizetniük Rómának, és váltságdíj nélkül ki kellett adnia az összes hadifoglyot. Ezzel a győzelemmel Róma számára megnyílt az út a világhatalom felé. 

Az első pun háborút követően Hannibál pun hadvezért Itáliára rontott, hogy visszaszerezze Karthágó területeit és hatalmát. A második pun háború (Kr.e. 218-201) a Földközi-tenger nyugati medencéjének uralmáért vívták. A döntő csatát Kr.e. 202-ben vívták Záma mellett. A római hadvezér, Cornelius Scipió győzelmet aratott a karthágóiak felett. A harmadik pun háborút Róma kezdte, a punokra támadt, földig rombolta Karthágót. Karthágó Kr.e. 46-ban római provincia lett. Róma ezzel a Földközi-tenger ura és egy hatalmas világbirodalom központja lett.

 

A kos elemzése kimutatta, hogy a lelet tartalmaz egy díszítő reliefet, ami egy Montefortino stílusú római sisakot ábrázol három tollal. Ez a hegyes sisak stílus a római csapatok szabványos viselete volt. A faltörő kos már szárazföldön van, a Favignana-szigeten. 

 

Nem ez az első eset, hogy a kutatók háborús relikviákat, például kardokat és érméket, találnak a Földközi-tengernek ezen a részén.

Az Egadi-szigetek tengerfeneke mindig értékes információforrás, ami hozzájárul a római és karthágói flották közötti tengeri csatáról való ismeretekhez. Ez a csata megerősítette a rómaiak dominanciáját a Földközi-tenger felett.

(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)