A pusztító árvizek komolyan nyugtalanítják a klímatudósokat

Pusztító árvizek: légifelvétel a csehországi Ostrava egyik elárasztott negyedéről, 2024. szeptember 16-án

Közép-Európa városait elöntötte a szennyezett árvíz, miután a hétvégi heves esőzések tomboló folyókká változtatták a nyugodt patakokat, amelyek komoly pusztítást végeztek az infrastruktúrában. A pusztító árvizek legalább tizenöt ember halálát okozták és épületeket romboltak le Ausztriától Romániáig.

Az éghajlatkutatók aggódnak a károk miatt, de nem lepődnek meg a Közép-Európát pusztító árvizek intenzitásán. 

Pusztító árvizek: légifelvétel a csehországi Ostrava egyik elárasztott negyedéről, 2024. szeptember 16-án
Fotó: AP Photo/Darko Bandic

A Közép-Európát sújtó katasztrofális esőzések pontosan olyanok, mint amilyenekre az éghajlatváltozás miatt számíthatunk. Az Afrikában és Európában bekövetkezett halálesetek és károk rávilágítottak arra, hogy a világ mennyire felkészületlen az ilyen árvizekre és eseményekre

 – magyarázta Joyce Kimutai, az Imperial College London Grantham Intézetének munkatársa a The Guardian online portálnak.

A tudósok óvatosan fogalmaznak, amikor a szélsőséges esőzéseket az emberi hatásnak tulajdonítják, mivel a vízkörforgást nagyon sok tényező alakítja. Emlékeztetnek, hogy bár a melegebb levegő több nedvességet képes megtartani, a heves felhőszakadások előfordulása attól is függ, hogy mennyi víz áll rendelkezésre a lehulláshoz.

Sonia Seneviratne, az ETH Zürich klímakutatója szerint a közép-európai árvizek azonnali elemzései arra utalnak, hogy a vízpára nagy része a Fekete-tengerből és a Földközi-tengerből származik, amelyek az ember okozta klímaváltozás következtében melegebbek lettek, és ezáltal több víz párolog a levegőbe. Ahogy fogalmazott, a heves csapadékesemények intenzitása átlagosan hét százalékkal nő a globális felmelegedés minden egyes fokára számítva. 

 

Egyre szélsőségesebbek a pusztító árvizek

Jelenleg 1,2 Celsius-fokos globális felmelegedésről van szó, ami azt jelenti, hogy a heves csapadékesemények átlagosan nyolc százalékkal intenzívebbek.

Az időjárási állomások adatai azt mutatják, hogy 1950 óta:

• Németországban,
• Lengyelországban,
• Ausztriában,
• a Cseh Köztársaságban,
• Magyarországon és
• Szlovákiában a szeptemberi csapadékhullások egyre hevesebbek lettek.

A lengyelországi áradások összedöntöttek egy hidat és házakat sodortak el. A Cseh Köztársaságban helikopterekkel mentették ki a bajbajutottakat a folyamatosan emelkedő vízből. Ausztriában a jelentések szerint egy tűzoltó meghalt a mentési munkálatokban. 

Közép-Európa városait elöntötte a szennyezett árvíz, miután a hétvégi heves esőzések tomboló folyókká változtatták a nyugodt patakokat, 
Fotó: Michal Čížek/AFP/Getty Images

Az osztrák fővárosban, Bécsben (ahol 2005 óta Európa legnagyobb időjárási és éghajlati konferenciáját rendezik) az esőzés elöntött egy autópályát és metróvonalakat zárt le.

Félelmetes látni, ahogy a víz most elárasztja azokat a partokat, ahol a napon ültünk és a szélsőséges csapadék tudományáról beszélgettünk

 – mondta Erich Fischer, az ETH Zürich klímakutatója, arra emlékezve, hogy a konferencián részt vevő tudósok az Új-Duna partján vitatták meg annak lehetőségeit, hogyan növeli az éghajlatváltozás az esőzések intenzitását.

A szakemberek emlékeztettek: az árvizek halálos áldozatainak száma attól függ, hogy mennyire készülnek fel a közösségek az esőzésekre és hogyan reagálnak azok hatásaira.

 A tudósok ezért sürgetik a kormányokat, hogy korai előrejelző rendszerek, ellenállóbb infrastruktúra és az áldozatoknak nyújtott támogatási rendszerek révén fektessenek be a szélsőséges időjárási eseményekhez való alkalmazkodásba, és egyúttal szüntessék meg a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.