Rádióhullámok - egy eddig ismeretlen, titokzatos rádiójel érkezik a galaxis középpontjából

A Tejútrendszer központjából érlező furcsa rádióhullámok eredete egyelőre rejtély

Fotó: Curtin News/Curtin University

A galaxis központjában lévő rejtélyes képződmény által kibocsátott rádióhullámok eredetét sejtik ugyan a kutatók, de mégsem biztosak benne, hogy helyes a feltevésük. A dél-afrikai MeerKAT rádióteleszkóp a titokzatos rádióhullámok forrásaként egy halvány gyűrűt észlelt majdnem a galaxis középpontjánál – de hogy mi az, és honnan származik, egyelőre olyan rejtély, amelyet még meg kell vizsgálni.

Rejtélyes rádióhullámok - mi okozza a furcsa rádiózörejt az univerzum mélyéről?

Rádióhullámok - a MeerKAT rádióteleszkóp segítségével fedezték fel a titokzatos rádióhullámokat
Fotó: Wikimedia Commons/Morganoshell 

Még 2020-ban a csillagászok az ausztrál ASKAP teleszkóp segítségével olyan különös objektumokat találtak, amelyeket furcsa rádióköröknek (ORC) neveztek el. Korábban soha nem vették észre ezeket, mert túl nagyok voltak ahhoz – halványan olyan nagy területeket foglaltak el az égbolton -, hogy feltűnjenek az apró látómezőkkel rendelkező optikai teleszkópokban. Első pillantásra a MeerKAT rádióteleszkóp új felfedezése, a J1802–3353 objektum, amelyet Kýklosnak (görögül kör) neveztek el, az ORC-ekhez hasonlóan szokatlanul kör alakú, és láthatóan nem észlelhető nem rádióhullámhosszon.

 A Kýklos által kibocsátott furcsa rádióhullám az űrkutatás legfrissebb rejtélye. Az ORC-ket eddig azonban csak a galaxisok körül mutattak ki, amelyek szinte biztos, hogy a Tejútrendszeren túl találhatók az univerzumban, több százmillió fényévnyire. A Kýklos ezzel szemben mindössze 6 fokra fekszik a Tejútrendszer síkjától, és nincs távol a galaxistól, sőt, úgy tűnik, hogy ehhez társul. Bár emberi mércével mérve óriási, valószínűleg több ezerszer kisebb és sokkal közelebbi mint egy ORC, és a mérések szerint valószínűleg egészen közel van a saját galaktikus központunkhoz. 

Mi lehet a galaxis középpontjában lévő rejtélyes képződmény?

Még ha feltételezzük is, hogy hol van, ám ez még nem jelenti azt, hogy tudnánk, mi is valójában a Kýklos. Csak annyit tudunk, hogy egy halvány, majdnem kör alakú gyűrű formájú objektum, valódi rádióhullám rejtvény, aminek a látszólagos átmérője egy perc szélességű és valószínűleg legalább néhány fényév átmérőjű. Hasonló irányban fekszik egy fényes kék csillag, és a Kýklos környezetéhez számos egyéb objektum is társítható, köztük néhány megmagyarázhatatlan eredetű infravörös és rádióforrás. 

A Kyklos-gyűrű - a furcsa rádióhullámok forrása -  még a galaxis egy meglehetősen sűrű központi  részének irányában is kiemelkedik a MeerKat rádióteleszkóp L-sávjának ezen a megtisztított képén
Fotó: Ilf Science/C. Bordiu (INAF)

Még a MeerKAT rádióteleszkóp is, ami pedig számos frekvenciatartományt képes detektálni, csak egyes esetekben észleli a Kýklost. Mivel a vékony gömb alakú formáció külső szélei sokkal fényesebbek, a Kýklos felfedezői azt gyanítják, hogy csak egy gyűrűt látunk, nem pedig korongot. Több évnyi tanácstalanság után egyes csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy az ORC-k szupernóva-robbanások eddig ismeretlen „termékei”, de valószínűleg még túl korai ezt a kérdést megoldottnak nyilvánítani. „Ezeknek a szerkezeteknek az eredete továbbra is megfoghatatlan, és továbbra is vita tárgyát képezi” – írják a vonatkozó tanulmányt publikáló Astronomy and Astrophysics szaklapban.

Honnan származhatnak az univerzumból érkező rádióhullámok?

Az ORC-k sem segítik megmagyarázni azonban Kýklosnak elnevezett furcsa rádióhullám objektum eredetét. Azt pontosan tudjuk, hogyan néz ki egy szupernóva-maradvány a galaxisunkban – ezekből már rengeteget azonosítottak. Ezek azonban nemcsak, hogy általában könnyen észlelhetők az optikai teleszkópokkal, de többnyire sokkal kisebbek is mint a Kýklos, és csillagászati mércével mérve nagyon közel vannak hozzánk. 

A Tejút a galaxis síkja, a Tejútrendszer központi része
Fotó: AFP

Noha a Kýklos felfedezését publikáló tanulmány számos lehetséges magyarázatot felvet a titokzatos objektum eredetére, de a legtöbb rosszul illeszkedik az eddigi ismereteinkhez- írja az Ilf Science tudományos hírportál. A szerzők által kínált legvalószínűbb magyarázat az, hogy a Kýklos egy nagyon nagy méretű csillag tömegveszteségének terméke és ami valószínűleg egy Wolf-Rayet csillagtól származhat. Az 1867-ben Charles Wolf és Georges Rayet által felfedezett és leginkább a kék óriásokhoz hasonló változócsillag-osztályt a rendkívül magas felszíni hőmérséklet, és az extrém gyorsaságú anyagvesztés jellemzi.

Egy Wolf-Rayet csillag a kisugárzott anyagfelhővel a Hubble-űrtávcső felvételén
Fotó: ESA/NASA/JPL-Caltech

 Igen rövid, mindössze néhány millió éves létezésük alatt a Nap tömegének többszörösét vesztik el. Mindenesetre annyi már most is bizonyos, hogy a Kýklos az univerzum egy új, eddig ismeretlen objektumosztályba tartozhat. 

Összefoglalva:

• A MeerKAT rádióteleszkóp által detektált rádióhullámok eredete egyelőre bizonytalan,
• A titokzatos rádiójel a Tejútrendszer központja környékéről érkezik,
• A rádiójel nem hasonlít az univerzum távolabbi vidékeiről érkező rádióhullámok természetéhez,
• Legnagyobb valószínűséggel az észlelt rádióhullámok egy Wolf-Rayet csillaghoz hasonló objektumtól származhatnak.