A hetvenhét hektáros kiterjedésű, Great Staughton melletti település eltemetett régészeti emlékei között árkok, gödrök, oszlopgödrök és kavicsos felszínek rejtőztek, amelyek egy római kori város útjait vagy udvarait jelentik.
A maradványok egy magasan szervezett, városi jellegű római kori település kiterjedt utcáit és épületeit jelzik. A feltárt leletek között kerámia, állati csontok, üveg, rézötvözetből készült tárgyak, vastárgyak, pénzérmék és kagylók találhatók. A bizonyítékok arra is utalnak, hogy a településen fazekas kemencék és kovácsműhelyek is lehettek
– közölte a Historic England a The Guardian online portálnak.
Ez az első jel arra vonatkozóan, hogy Great Staughton közelében egy ősi település rejtőzhet, még 2009-ben érkezett, de a várost csak 2019-ben sikerült légi felvételek segítségével teljes mértékben azonosítani. A termésnyomok is egy római kori településre utaltak, ezért az East Park Energy napenergia- és tárolóprojektjének részeként geofizikai felmérést végeztek a területen.
A megújuló energiaprojekt mögött álló Brockwell Storage & Solar fejlesztője a maradványok történelmi jelentőségét felismerve módosította a terveit, majd kérelmezte a terület örökségvédelmi védelmét, amelyet a Kulturális, Média- és Sportminisztérium a Historic England szervezet tanácsára meg is adott.
A szakemberek szerint úgy tűnik, hogy a helyszín egy központi nyílt térre összpontosul, ahonnan sugárirányban nyomvonalak indulnak ki, amelyek egy úthálózatot alkotnak.
Az utak között szervezett, téglalap alakú kerítések találhatók. A központi területtől távolabb számos nagyméretű gödröt jelző termésnyomok pedig valamilyen ipari tevékenységre utalnak. Úgy gondolják, az is lehetséges, hogy a Kym folyóba torkolló patakokat vízellátás vagy ipari folyamathoz való hozzájárulás céljából megváltoztatták, míg a magasabb, a város fölé magasodó területen egy római kori villa állt.
Ez egyértelműen egy jelentős római kori város volt. A régészeti leletek nagyságrendje és sokfélesége figyelemre méltó betekintést nyújt a kelet-angliai római kori életbe, és segít jobban megérteni, hogy mikor érkeztek az emberek erre a helyre, hogyan éltek és dolgoztak, és hogy miért hagyták el a helyet
– magyarázta Duncan Wilson, a Historic England vezérigazgatója, hozzátéve, hogy ritka, hogy egy ilyen régészetileg jelentős lelőhelyet találjanak, ráadásul ilyen nagy területen.
A régészek szerint a most felfedezett és védelem alá helyezett lelőhely jelentős mértékben hozzájárulhat a római kori településekkel kapcsolatos ismereteinkhez.
Ahogy arra a tudósok emlékeztettek, a római kori kisvárosok az első század közepén kezdtek kialakulni Nagy-Britanniában, ahol mintegy száznegyvenet jegyeztek fel, főként Közép-Angliában és Dél-Anglia középső részén koncentrálódva.
A római kori város megóvása érdekében a kutatók a továbbiakban: