Szélsőséges időjárás: amit eddig láttunk, még csak a kezdet

A következő húsz évben drasztikus változás tanúja lesz az emberiség nagy része. Radikálisan át fog alakulni az éghajlat, megsokasodnak a szélsőséges időjárási jelenségek – erre jutott egy új kutatás.

„Számításaink szerint még a legjobb forgatókönyv esetén is 1,5 milliárd embert érintenek majd a gyors változások” - idézi a kiadott közlemény Bjørn Samset fizikust, a norvégiai Nemzetközi Éghajlatkutató Központ (CICERO) munkatársát. A tudós szerint még ehhez az optimistább becsléshez is az kellene, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását drasztikusan csökkentsük, ez viszont továbbra sem történt meg. Carley Iles, a CICERO klímakutatójának és munkatársainak modellezése szerint, ha minden változatlanul marad, és az emberiség nem tesz semmit, a gyakorivá váló szélsőséges időjárás a Föld népességének 70 százalékát fogja sújtani.

A szélsőséges időjárási anomáliák számának növekedése miatt a jövőben egyre gyakrabban készülhetünk a mostanihoz hasonló árvizekre
Fotó: Anadolu via AFP

Sajnos a modellek szerint a változások egy része már visszafordíthatatlan, az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy felkészülünk az elkövetkezendő egy-két évtizedben egyre sűrűbben jelentkező extrém időjárási viszonyokra.

Szélsőséges időjárás: egyre gyakoribb lesz és egyre durvább hatásokkal fog járni

Ezekre a szélsőségekre már most látunk bőségesen példákat: a Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat adatai szerint a Föld északi féltekéjén még nem tapasztaltak ilyen forró nyarat a mérések kezdete óta, a déli féltekén pedig rekordmeleg telet mértek. 

Ez a globális hőmérséklet-emelkedés végzetes természeti tüzeket, árvizeket, viharokat és aszályokat hozott magával, amelyek megtizedelik a termést, és egyre szélesebb körű éhínséghez vezetnek, kedvező feltételeket teremtve több betegség terjedéséhez is.

Iles és csapatának modellezése szerint a további szélsőséges időjárási változások még az eddig tapasztaltaknál is gyorsabban fognak bekövetkezni. Ez növeli annak az esélyét, hogy még szélsőségesebb hőmérsékleti, szél- és csapadékviszonyok alakulhatnak ki egymás után vagy akár egyszerre. Példának okáért az ún. „száraz villámlás” előfordulásának növekedése a nagyobb szárazsággal párosulva világszerte gyakoribb és intenzívebb erdőtüzeket okoz. 2022-ben pedig egy súlyos hőhullámot Pakisztánban azonnal példátlan árvíz követett, amely emberek millióit érintette.

A társadalom aggasztóan sebezhetőnek tűnik a szélsőségek nagymértékű változásával szemben, különösen, ha egyszerre több veszélyforrás is növekszik”

 - magyarázza a kutatócsoport a Nature Geoscience című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban.

Havi globális felszíni léghőmérsékleti anomáliák (°C) az iparosodás előtti időszakhoz (1850-1900-hoz) képest
Fotó: Copernicus Climate Change Service /ECMWF

A kutatók szerint a hőhullámok 

• hőstresszt és többlethalálozást okozhatnak, amely egyaránt érinti az embereket és az állatállományt, 
• mindemellett a stresszhatások az ökoszisztémákat is tovább rombolhatják, 
• csökkentik a mezőgazdasági terméshozamot, 
• nehezítik az erőművek hűtését, 
• és fennakadásokat idézhetnek elő a közlekedésben. 

Hasonlóképpen, a szélsőséges csapadékmennyiségek áradásokhoz és a települések, az infrastruktúra, a termények és az ökoszisztémák károsodásához, fokozott erózióhoz, valamint a vízminőség romlásához vezethetnek.

A hirtelen kibocsátáscsökkentés is kellemetlen hatásokkal járhat

A jelenlegi magas kibocsátási pálya mellett különösen a trópusokon és a szubtrópusokon élő embereknek kell majd szembenézniük a legnagyobb időjárási szélsőségekkel. Iles szerint drasztikus kibocsátáscsökkentéssel mérsékelhetjük e hatások némelyikét, de ez néhány régiónak közvetlenebb problémákat fog okozni. 

Például ha hirtelen kitisztulna a légkör, az befolyásolná a nyári monszunt Ázsiában, ami további kellemetlen változásokkal járna a térségben élőknek. 

A szakértő ugyanakkor hozzátette: ha nem cselekszünk, akkor ezek a súlyosbodó időjárási szélsőségek valószínűleg a közeljövőben a legtöbbünkre hatással lesznek.