Az első galaxisok felfedezése még a 20. század elejére tehető, amikor Edwin Hubble megtalálta az Andromédában a Cepheid-változóknak nevezett csillagokat, és ezek segítségével sikerült kiszámítania a galaxis távolságát. A tudósok hamarosan rájöttek, hogy az Androméda-galaxis valószínűleg ütközési pályán van a Tejútrendszerrel, a Föld megsemmisülésétől ugyanakkor nem kell tartani; egyrészt ez egy hosszú folyamat, és legkorábban 4,5 milliárd év múlva következik be, másrészt a csillagok még ebben az esetben is elképesztő távolságokra lesznek egymástól. Egy új tanulmány azonban most ismét megvizsgálta a galaxisok kiterjedését, és az eredmények azt sugallják, hogy e csillagvárosok sokkal nagyobbak, és messzebbre nyúlnak, mint azt valaha hittük. Vagyis az Androméda-galaxis és a Tejútrendszer ütközése már elkezdődhetett.
A galaxisok tömegének jelentős része túlmutat a csillagkomponensen, diffúz gáztömegük, az ún. cirkumgalaktikus közeg pedig a galaxisokat összekötő kozmikus háló kapcsolódási pontjaként funkcionál.
Az említett gázhalmaz alkotja a látható tömeg nagyjából 70 százalékát.
Ennek ellenére viszonylag keveset tudunk róla, mert csupán a háttérobjektumok (kvazárok) fényének elnyelődése szolgáltat némi információt a tulajdonságairól.
A kutatók most új képalkotó technikák segítségével vizsgálták a 270 millió fényévre található IRAS 08339+6517 nevű csillagontó-galaxist, és megpróbálták kideríteni, milyen messzire nyúlik a gázfelhője. Eredményeik szerint míg a galaxis csillagai a galaktikus középponttól mintegy 7800 fényévre terjednek ki, addig a cirkumgalaktikus közeg kiterjedése legalább 100 000 fényév. Összefoglalva ez azt jelenti, hogy a galaxisok jóval hatalmasabbak, mint azt valaha hittük.
Most már látjuk, hol áll meg a galaxisok hatása, felfedeztük azt az átmenetet, ahol a galaxis az őt körülölelő közeg részévé válik, és becsatlakozik a többi csillagvárost összekötő kozmikus hálóba”
– idézi a kiadott közlemény Nikole M. Nielsent, a Swinburne Egyetem kutatóját.
Bár önmagában az is hihetetlenül érdekes, hogy a galaxisok sokkal messzebbre nyúlhatnak, mint gondoltuk, a felfedezés a galaxisok kölcsönhatásának, fejlődésének, gázfelvételének és -veszteségének, valamint új csillagok keletkezésének jobb megértéséhez vezethet.
A bizonyítékok arra utalnak, hogy az Androméda-galaxis valószínűleg ütközési pályán van a Tejúttal. Amennyiben a galaxisok nagyobbak, mint gondoltuk, könnyen lehetséges, hogy a kozmikus karambol már elkezdődött.
A teljes kutatás a Nature Astronomy című csillagászati szakfolyóiratban olvasható.
Alább egy szimulációban is megtekinthető az Androméda-galaxis és a Tejútrendszer ütközése.