Nemzetközi összefogás keretében értek el úttörő eredményeket a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) virológusai, akik a COVID-19 pandémia eredetét és a SARS vírusok kialakulásának folyamatait kutatták és kutatják. Ahogy arról a szervezet beszámolt, az elmúlt tíz évben számtalan expedíción vettek részt a világ több pontján, hogy megértsék
A rangos Molecular Ecology folyóiratban a közelmúltban publikált kutatásuk fókuszában Vietnám és a sarbecovírusok, tehát a SARS-szerű koronavírusok álltak. Ebbe a csoportba tartozik az elmúlt években sokat emlegetett SARS-CoV-1 és a COVID-19 pandémiát okozó SARS-CoV-2 is.
Az újtípusú koronavírus-járvány idején társadalmi szinten is többször felmerült a kérdés, hogy pontosan honnan eredhet a COVID-19 megbetegedést okozó vírus. Számos tudományos hipotézis született, amelyek komoly kutatások tárgyát képezik, de sajnos sok álhír és összeesküvés-elmélet alapjául is szolgáltak
– mutattak rá a pécsi virológusok, akiknek a legutóbbi kutatási eredménye azt a széleskörben elfogadott tudományos álláspontot támasztja alá, hogy a sarbecovírus-csoportba tartozó SARS-CoV-2 is a természetből ered.
A tanulmány azonban ennél mélyebb összefüggésekre is rávilágít, a SARS-vírusok kialakulásának egy, ez idáig nem ismert folyamatát tárta fel.
Vietnám földrajzi elhelyezkedés szempontjából rendkívül érdekes, hiszen az északi és déli régió más-más éghajlati viszonyokkal, ezáltal más ökológiai tulajdonságokkal bír. Az ország több pontján végeztünk mintagyűjtést, és összesen harmincnyolc, újonnan felfedezett SARS-szerű vírust azonosítottunk. Az új kórokozók között akadtak olyanok, amelyek a SARS-CoV-1 vagy a SARS-CoV-2 evolúciós őseiként értelmezhetők, de különös módon a kettő keverékeit is kimutattuk
– emelték ki a pécsi szakemberek, akiknek a legkiemelkedőbb eredménye azonban meglepő módon nem az új vírusok leírásában jelentkezett.
Ahogy arra rámutattak, az ország ökológiai és éghajlati szempontból eltérő északi és déli régiója a vírusok evolúciója és kialakulása szempontjából ugyanis nagyon eltérő. A kutatás eredményei alapján valószínűsíthető, hogy az emberiség számára kockázatos SARS-szerű vírusok evolúciója és kialakulása az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthető. Ennek hátterében számos olyan paramétert sejtenek, amelyek a gazdaállatok, a vadállatok életciklusát befolyásolják, ilyen például a téli hibernáció vagy eltérő fajösszetétel, életvitel.
A kutatási eredmények nemcsak tudományos szempontból kiemelkedők, hanem hosszú távon a társadalmat is szolgálják, mivel hozzájárulnak a jövőbeli járványok megelőzéséhez és hatékony kezeléséhez.
Ha tudjuk, honnan származnak ezek a vírusok, jobban felkészülhetünk a potenciális járványokra és csökkenthetjük azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak az emberi megbetegedések kialakulásához. Ilyenek például a biodiverzitás megőrzése, valamint a vadállatok kereskedelmének és fogyasztásának korlátozása olyan területeken, ahol ezek a vírusok előfordulhatnak – hangsúlyozta a Virológiai Nemzeti Laboratórium.