„Fontos megérteni, hogy az AMR (antimikrobális rezisztencia, a szerk.) nem csak egy jövőbeli probléma; hanem ez már mai is egy globális válság” – nyilatkozta az Ilf Science tudományos hírportálnak Tomislav Mestrovic, az Egészségügyi Metrikák Értékelési Intézetének (IHME) egyetemi docense; és Lucien Swetschinski, az IHME kutatója, a tanulmány társszerzői az ellenálló kórokozók által okozott kihívásról. "Ha figyelmen kívül hagyják, az AMR megfordíthatja a modern orvostudomány több évtizedes fejlődését" – hangoztatják a kutatók. Ez mindannyiunk számára azt jelentené, hogy visszatérünk azokba az időkbe, amikor egy egyszerű vágás vagy hámsérülés is életveszélyes fertőzéshez vezethetett, nem beszélve az invazív műtétekkel vagy az immunmoduláló kezelésekkel, például a kemoterápiával együtt járó rendkívül megnövekedett kockázatról.
A tudósok már évtizedekkel ezelőtt megkongatták a vészharangot az úgynevezett „antibiotikus apokalipszis” miatt, és az új tanulmány most nagyon alaposan megvizsgálta ezt a súlyos kockázatot jelentő problémát. Az egyre jobban terjedő és mértéktelenül használt antibiotikumokhoz előbb-utóbb alkalmazkodnak a kórokozók, így alakul ki az antibiotikum rezisztencia. E kórokozók ellen pedig már nem nyújtanak hatékony védelmet azok az antibiotikumok, amihez ezek a bakériumok alkalmazkodtak.
„Ez az elemzés milliónyi és milliónyi AMR-adatot használt fel az elmúlt 32 évből ahhoz, hogy megbecsülje az antibiotikum rezisztencia helyzetét 204 országban, és megbecsülje az AMR növekedésének tendenciáját 2050-ig” – magyarázta Mestrovic és Swetschinski. Az ekkora nagyságrendű és változó minőségű adatok kezelése komoly kihívást jelentett, ami hasonló a „kötéltánchoz” – mondta Mestrovic és Swetschinski. A csapat több mint 2000 tudományos szakértő közreműködését kérte a grandiózus projekthez, ami végül egy több mint 500 fős szerzői listát eredményezett.
Az adatokból kiderült, hogy 1990 és 2021 között évente több mint egymillió ember halt meg antibiotikum rezisztens fertőzések következtében. A kutatók előrejelzése szerint 2050-ben ez már 1,91 millió halálesetre emelkedhet.
Becsléseik szerint napjainktól 2050-ig a szuperbaktériumok akár évi 8,22 millió halálesetben is szerepet játszhatnak, ami csaknem 75 százalékos növekedést jelent.
"Azok a fertőzések, melyek kezelése a legnagyobb kihívást jelenti az orvosok számára, egyre gyakoribbá válnak" - magyarázza Mestrovic és Swetschinski. Az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) kimutatása szerint az antibiotikum rezisztens, vagyis az úgynevezett szuperbaktériumok közül egy kivételével (Salmonella typhi) az összes többi által okozott fertőzés növekvő mortalitást mutatott a vizsgált időszakban.
"Egy másik meglepő felismerés az AMR növekvő szerepe a szepszissel összefüggő halálesetekben" - tette hozzá Mestrovic és Swetschinski. Noha összességében kevesebben halnak meg szepszisben azok, akiknél vérmérgezés alakul ki, ám egyre nagyobb valószínűséggel szembesülhetnek olyan járulékos fertőzésekkel, amelyek kórokozói ellenállnak az antibiotikum kezelésnek, mindez pedig rontja a gyógyulás esélyét" -hangoztatják a kutatásban részt vett tudósok.
"A tanulmány egyik feltűnő megállapítása az úgynevezett Gram-negatív baktériumok, különösen az Acinetobacter baumannii és a Klebsiella pneumoniae fajnevű baktérium okozta fertőzések esetén a antibiotikum rezisztencia egyik speciális típusa, a karbapenemrezisztencia nagyon nyilvánvaló növekedése" – fűzik hozzá a kutatók.
A karbapenemek azok az antibiotikumok, amikhez az orvosok csak végső megoldásként fordulnak, ezért az ezekkel a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia növekedése egyenesen riasztónak számít.
Van még egy másik méghozzá különösen mostanság előtérbe került jól ismert veszély, a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus, vagy MRSA baktérium. Ez a faj folyamatosan olyan új törzseket hoz létre, amelyek gyakran sokkal fertőzőbbek és gyógyszer-rezisztensebbek az elődeikhez képest, így a kórházakon belül és kívül is egyaránt nehéz megbirkózni velük.
Az AMR-rel kapcsolatos halálesetek nem érintik egyformán az összes populációt. A 32 éves vizsgálati időszak alatt az öt év alatti gyermekek AMR-halálozása 50 százalékkal csökkent, és ez a tendencia az előrejelzések szerint folytatódni fog. A másik oldalon a 70 év felettiek halálozási száma nőtt – és úgy gondolják, hogy 2050-re az ebben a korcsoportban elhunytak száma több mint megkétszereződhet.
Mivel a világ népessége tovább öregszik, hatékonyabb beavatkozási stratégiák nélkül, drámai növekedést fogunk látni az AMR okozta halálozások terén ebben a demográfiai csoportban”
– mondja Mestrovic és Swetschinski. De a tanulmány szerzőinek üzenete egyben reményteli is. „A 2050-re vonatkozó előrejelzések, amelyek az AMR miatti éves halálesetek millióit vetítik előre, ijesztőek, de nem elkerülhetetlenek” – nyilatkozzák a tanulmány szerzői. „A kutatásra, a gyógyszerfejlesztésre, a fertőzések megelőzésére és a jobb betegellátásra való globális összpontosítással mérsékelhetjük a legrosszabb forgatókönyveket.”
Ennek kulcsfontosságú része olyan új antibiotikumok kifejlesztése, amelyekkel szemben a baktériumok nehezen tudnak rezisztenciát kialakítani. Ez egy olyan különleges küldetés, ami eddig bolygónk legtávolabbi részeire vezette a tudósokat, az óceán mélyétől egészen az emberi orr belsejéig. Az antibiotikumok létfontosságúak, de ugyanolyan fontos, hogy ne feledkezzünk meg a baktériumok mellett más típusú kórokozókról sem. A The Lancet orvosi szaklapban nemrég megjelent cikk felhívta a figyelmet a gyógyszer-rezisztens gombák számának növekedésére is, és arra, hogy ezek a szervezetek milyen veszélyt jelentenek az emberi egészségre. A tudósok számára nem meglepő sajnos, hogy az előrejelzések szerint növekedni fog az antibiotikum-rezisztens kórokozók száma.
Ideális esetben az új tanulmány eredményei még nagyobb erőfeszítést kezdeményeznek ennek leküzdésére mind strukturális, mind pedig lakossági szinten, de van néhány dolog, amit mindannyian megtehetünk, hogy kedvezőbbé váljon a helyzet. „Egyénileg segíthetünk csökkenteni a személyes fertőzési kockázatainkat, ha csak orvos által felírt antibiotikumot szedünk, betartjuk a megfelelő higiéniát, és betegen otthon maradunk” – véli a tanulmányt jegyző két szaktudós, Mestrovic és Swetschinski.- "És természetesen a felelős antibiotikum-használat támogatása határozottan az egyik módja annak, hogy egyénileg is segítsük az antimikrobális rezisztencia elleni harcot " – fűzik hozzá. A teljes tanulmány a The Lancet szakfolyóiratban olvasható el.