Én nem készültem fizikusnak” – interjú Pápa Zsuzsannával, HUN-REN L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért díjas kutatójával

Pápa Zsuzsanna, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója

Fotó: L’ORÉAL

Idén ősszel ismét átadták a kiemelkedő női kutatóknak létrehozott elismerést, a L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért díját. A három díjazott kutatónő között van Pápa Zsuzsanna, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Ultragyors Nanooptika „Lendület” Kutatócsoportjának és az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézetének tudományos munkatársa is. Milyen nőként a tudományos pályán járni, és hogyan lesz valakiből az egyik legsikeresebb fiatal magyar kutatónő? Mikor és hogyan döntötte el, hogy fizikus lesz? Ezt maga Pápa Zsuzsanna mondta el nekünk.

Nem ez az első tudományos elismerés, amit az utóbbi években elnyert. Hogy fogadta mikor megtudta, itt is kiválasztották?

Erre a díjra már többször pályáztam, ezt ugyanis nem felterjesztés alapján kapják meg a kutatók. Szimpatikus volt a kiírásban, hogy ez nemcsak pénzjutalommal jár, hanem a kutatásaink nagyobb médianyilvánosságot is kaphatnak a díj által. Ezen felül részt vehettünk kommunikációs tréningen is – nagyon fontosnak tartom, hogy szélesebb kört, a laikusokat is meg tudjuk szólítani a tudományos eredményeinkkel. Mind a két aspektus nagyon szimpatikus volt. Viszont idén láttam, hogy kitolták a pályázók életkorhatárát magasabbra, ezért úgy gondoltam, hogy én még mindig túl fiatal vagyok, hogy megkapjam. Nagyon meglepődtem és nagyon boldog voltam, hogy idén végül mégis kiválasztottak.

 

Női tudósok

Az elmúlt 22 évben 60 magyar kutatónő részesült a kifejezetten női kutatóknak létrehozott ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 87,5 millió forintot osztott szét a magyar női tudósok között. A több mint két évtized alatt díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést, kollégák támogatják egymás nevezését, emellett „A Nőkért és a Tudományért” díj kutatónőket és kutatócsoportokat hozott össze, akik később közös projekteken dolgoztak együtt. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

 

Ha már a laikusokat is említette, röviden összefoglalná, pontosan mivel foglalkozik, milyen témában kutat?

Fizikusként dolgozom, és azt vizsgálom, hogy ha rövid fényfelvillanásokkal fémeket megvilágítunk, akkor hogyan fognak viselkedni. Ennek az a különlegessége, hogy ezek speciális fémek a méretük miatt. Nagyon picik, azt szoktam mondani érzékeltetésképen, hogy a hajszál méretének akár a század- vagy az ezredrésze is lehet ezeknek a fémeknek a mérete. Ezek úgynevezett fém nanorészecskék, illetve fém vékonyrétegek.

Ha fém nanorészecskéket világítunk meg ezekkel a fényfelvillanásokkal, akkor ezek képesek maguk köré gyűjteni a fényenergiát. Ennek az egyik potenciális alkalmazása a mindennapi életben például a napelemeknek a hatásfok növelése lehet, vagy kémiai reakcióknak, illetve olyan folyamatoknak az elősegítése, ahol ez a nagy energia ott, helyben, koncentráltan szükséges. A másik esetben a fém vékonyrétegeknél pedig ezekkel a rövid fényfelvillanásokkal gyors optikai jeleket tudunk indítani, és ezek a jövőben az elektronikai jeleket kiváltva, akár számítástechnikai eszközökben lehetnek használhatóak.

Jelenleg is ezen dolgozom, és nagyon sok különböző alkutatási projekt van, amiket meg kell valósítani ahhoz, hogy ezek tényleg működőképesek legyenek.

Pápa Zsuzsanna, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója
Fotó: L’ORÉAL

 

Miért választotta ezt a pályát? Hogyan lett fizikus?

Nálam ez elég rendhagyó, mert én nem készültem fizikusnak. Érdekeltek a természettudományok, matekból jó voltam, indultam versenyeken is, de középiskolában sem igazán tudtam még, hogy mi szeretnék lenni, ha nagy leszek. Egy felvételi tájékoztatóban láttam, hogy a fizikus szak a matematikára épül. Ott azt írták, hogy akár adatelemzőként, a meteorológiában vagy különböző természeti folyamatok modellezésében is részt lehet venni fizikusként. Akkor úgy gondoltam, kiválasztom a fizikát és több lehetőségem lesz választani, nem kell még 18 évesen meghoznom ezt a döntést.

Szegeden másodéves fizika szakosként egy laborgyakorlat-vezetőm, Budai Judit kérdezte meg, hogy nem lenne-e kedvem csatlakozni a kutatócsoportjukhoz. Csatlakoztam és végül olyan jól sikerült ez az együttműködés, hogy a BSC és az MSC diplomamunkámat, de még a PhD-mat is Budai Judit mellett szereztem meg. A PhD képzéssel párhuzamosan kezdtem el Dombi Péter csoportjában dolgozni, ő ismertetett meg a nanorendszerekhez kötődő kutatási témával, amellyel azóta is foglalkozom. Úgyhogy így lettem fizikus, és így lettem kutató.

 

És milyenek egy fizikus mindennapjai?

Egy külső szemlélő azt gondolhatja, hogy biztosan lent ülünk a laborban, molyolgatunk, és amikor ránk esteledik még mindig a laborban ülünk. Egyáltalán nem ilyen. Tényleg nincs két egyforma nap, mert olyan sokféle munkafolyamatból áll míg egy kérdésfeltevésből eljutunk addig, hogy megvalósul a kutatás és meg tudjuk válaszolni a feltett kérdéseket és publikáljuk azokat.

A sok folyamatból azt szeretem, amikor megvannak a kísérleti eredmények, és meg kell magyarázni, hogy mit láttunk és miért azt láttuk. Amikor az adatokat megpróbáljuk ábrázolni különböző nézőpontból, és hirtelen valami kirajzolódik, ami világossá teszi a képet – az egy nagyon jó érzés.

 

Tanácsolna valamit azoknak, akik hasonló hivatásban gondolkoznak, de még pályaválasztás előtt álnak?

Ahogy mondtam, én viszonylag későn döntöttem el, hogy a fizikát választom. Annyira, hogy nem is tettem fizikából emelt szintű érettségit, mert akkor már megvolt anélkül is az elegendő pontszámom a sikeres felvételihez. Persze nagyon fontos ismerni az adott tárgyat, sőt az is, hogy kíváncsisággal álljunk hozzá.

A mai világban a szakirodalom jelentős része angolul van, illetve a cikkírás és az eredmények közlése is angolul történik, tehát elengedhetetlen egy biztos angoltudás. Most már a kutatásban is nagyobb teret kapnak a számítástechnikai megoldások – a programozás, adatelemzés – ezek is nagyon fontosak, illetve kell a logikus gondolkodás is.

 

Végül a sikeres kutatási eredmények és díjak után mi a következő lépcsőfok, amire szeretne fellépni?

Az elmúlt években sikeres kutatási projektekben sikerült részt vennem, illetve jó eredményeket sikerült publikálnunk. Ennek egy következő lépcsőfoka az lenne, hogy nemzetközi pályázatokon is elindulok.

 

(Forrás:  HUN-REN Központ: https://hun-ren.hu/)