Mindent megváltoztathat egy Húsvét-szigeten tett rejtélyes felfedezés

Teljesen máshogy viselkedhet a Föld köpenye, mint korábban gondoltuk. A Húsvét-szigeten végzett vizsgálatok során a tudósok arra jutottak, hogy a földköpeny az eddig véltnél jóval statikusabb lehet.

A Húsvét-sziget több kialudt vulkánból áll, legidősebb lávafolyamai körülbelül 2,5 millió éve keletkeztek. 2019-ben kolumbiai és kubai geológusok egy csoportja – köztük Yamirka Rojas-Agramonte, a Christian Albrechts Egyetem kutatója – a térségbe látogatott, hogy pontosabban meghatározza a vulkáni sziget korát. Ehhez cirkon kristályokat kellett datálni, amelyekben az urán radioaktív bomlása révén lehet következtetni a keletkezési időre.

A Húsvét-szigeten tett felfedezés arra utal, hogy a földköpeny statikusabb a vártnál
Fotó: Leemage via AFP

A kutatás során a csapat több száz cirkon kristályt talált, ezek között pedig voltak 165 millió évesek is.

Ez komoly fejtörést okozott a tudósoknak, hiszen a sziget alatti óceáni lemez sokkal fiatalabb ennél – írja az EurekAlert.

Húsvét-szigeti felfedezés: a földköpeny mozgása nem olyan, mint amilyenre a tudósok számítottak

A kémiai elemzések kimutatták, hogy az összes fellelt cirkon ásvány összetétele hasonló volt,  vagyis mind ugyanabból a magmából származtak. A régóta ismert elmélet szerint a „forrópontos vulkánok” – mint a Húsvét-sziget vagy Hawaii vulkánjai – mélyről feláramló köpenycsóvákból jönnek létre. Ezek a köpenycsóvák hosszú időn keresztül stabilak maradnak, miközben a földkéreglemezek elmozdulnak felettük.

A kutatás során felfedezett régi ásványok azonban arra utalnak, hogy a Húsvét-sziget alatti köpenycsóva akár 165 millió éve is aktív lehetett. 

Ez új megvilágításba helyezi a köpeny viselkedését: a klasszikus elméletek szerint a köpeny mozgása sokkal gyorsabb, így elvileg nem lenne lehetséges, hogy ilyen ősi ásványokat találjanak a szigeten.

Egy új hipotézis a köpeny működéséről

Van Hinsbergen, a tanulmány társszerzője, elmondta, hogy a kutatás során rekonstruálták azokat a lemezmozgásokat, amelyek 165 millió évvel ezelőtt történhettek. Ezen időszakban egy nagyobb vulkanikus plató eltűnt az Antarktisz-félsziget alatti szubdukciós zónában. (A szubdukciós zóna az a terület, ahol a kőzetlemezek egymásnak ütköznek.) E felfedezés egy eddig kevéssé ismert hegységképződési folyamatot is megmagyarázhat az Antarktisznál.

A kutatók szerint a talált ásványok arra utalnak, hogy a köpeny csóvája és a környező köpeny sokkal lassabban mozoghatott, mint ahogy azt eddig gondolták.

Rojas-Agramonte és Van Hinsbergen kutatócsoportjai már korábban is feltételezték, hogy a köpeny kevésbé dinamikus, mint azt a hagyományos „futószalag elmélet” állítja, ám a Húsvét-szigetről származó leletek most új bizonyítékkal támasztják alá az elképzelést.

Az új felfedezés alapjaiban változtathatja meg a Föld mélyének mozgásáról alkotott elképzeléseinket, és további kutatásokat indíthat a köpeny lassabb dinamikájával kapcsolatban.