A héten jelentik be az idei Nobel-díjakat

A hétfőn kezdődő héten jelentik be a Nobel-díjak kitüntetettjeinek nevét. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának ismertetése a világ egyik legrangosabb kitüntetéséről.

„Inventas vitam iuvat excoluisse per artes” - szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni - ez a latin mondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek adományozott érmén. 

A Nobel-békedíj egyik oldala
Fotó: Anadolu via AFP

A díjat a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel alapította, miután elolvasta nekrológját, és az nem szolgált örömére. Bátyja 1889-ben bekövetkezett halálakor ugyanis több lap - tévedésből - a mesés vagyonát a dinamit feltalálásával megalapozó Nobelt búcsúztatta, nem túl hízelgő szavakkal. Ő ekkor átgondolta életét és úgy döntött, hogy vagyonát a béke céljaira, az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja. 

Nobel 1895. november 27-én kelt, svéd nyelvű végrendeletében így rendelkezett. 

„A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. 

...Egy részt annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén, egy részt annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta, egy részt annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében, egy részt annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy részt annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében.” 

Alfred Nobel szobra
Fotó: AFP

Nobel ugyanakkor - a közhiedelemmel ellentétben - nem volt békeharcos, egyszer azt mondta: „dinamitgyáraim hamarabb véget vetnek a háborúknak, mint a békekonferenciák.” 

A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a stockholmi Karolinska Intézet, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament által megválasztott öttagú bizottság ítéli oda, mert a díj alapításakor Norvégia és Svédország uniót alkotott.

 

A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította, hivatalos elnevezése: a Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja. 

A jelöléseknek minden évben február 1-jéig kell befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A testületek azt csak ötven év múltán hozzák nyilvánosságra, kik szerepeltek a jelöltek listáján. 

A díjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én (az első és a második világháború alatt voltak évek, amikor a díjakat egyáltalán nem, vagy csak néhány kategóriában ítélték oda). A kitüntetettek Stockholmban a svéd királytól, a Nobel-békedíj kitüntetettje Oslóban a Storting bizottságának elnökétől a norvég király jelenlétében veszik át az érmet és az oklevelet, melyekhez egy csekket is mellékelnek. 

A kézzel gyártott, mintegy 6,5 cm átmérőjű, 20 dekagramm súlyú, 18 karátos aranyból készült, 24 karátos arannyal bevont érmék előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos: Nobel portréja, latin számokkal felvésett születési és halálozási évével, a portré a békedíjon és a közgazdasági emlékdíjon kicsit eltérő ábrázolással szerepel. 

Az érmék hátoldalán látható kép a díjat odaítélő testületek szerint változik, s ide vésik fel a kitüntetettek nevét. Az oklevelek mindegyike egyedi műalkotás, művészi kivitelezésük az évek során ugyan változott, de szövegezésük mindig ugyanazt a mintát követi. 

A Svédországban kiosztott oklevelek svéd nyelvűek, és idéznek az indoklásból, a norvég odaítélésű békedíjnál az oklevelet norvég nyelven, indoklás nélkül adják ki. 

A teljes díjjal járó csekket az idén 11 millió (adómentes) svéd koronára, átszámítva mintegy 385 millió forintra állítják ki. A kitüntetettek a kezdeti fél évszázadban egyre kisebb pénzösszeggel gyarapodtak, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett befektetni. Erre 1953 óta van lehetőség, az összeg nagysága azóta a Nobel-alapítvány bevételeinek arányában változik, és minden évben előre bejelentik. 

Az összeget 2011-ben 10-ről 8 millió koronára csökkentették, hogy pénzügyileg megerősítsék az alapítványt, s mivel ez sikerült, ismét megemelték az összeget, ami reálértéken nagyjából az 1901-esnek felel meg. A díj átvétele határidőhöz kötött, ennek lejárta után a pénz már nem, csak az érem és az oklevél vehető át. 

A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. 

Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt kétszer tettek: 1931-ben az irodalmi díjnál Erik Karlfeldt svéd költő, 1961-ben a Nobel-békedíjnál a szintén svéd Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman, aki megosztva kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a neki ítélt díjat nem vonták vissza. 

2019-ben volt az egyedüli alkalom, hogy egyidejűleg két irodalmi Nobel-díjat adtak át, mert a kitüntetést odaítélő Svéd Akadémia körül kirobbant botrány miatt 2018-ban nem ítélték oda a kitüntetést. 

Tavaly két magyar tudóst is Nobel-díjjal ismertek el: az Egyesült Államokban élő és dolgozó Karikó Katalin biokémikus - az első magyar nő - orvosi-élettani, Krausz Ferenc Németországban élő és dolgozó fizikus pedig fizikai Nobel-díjat kapott, mindketten megosztva.