Fehérjekutatásért járt az idei kémiai Nobel-díj

David Baker, Demis Hassabis és John Jumper kapták a 2024-es kémiai Nobel-díjat a számítógépes fehérjetervezésért, valamint a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

A Nobel-bizottság közleménye szerint David Bakernek sikerült teljesen újfajta fehérjéket építenie, míg Demis Hassabis és John Jumper olyan mesterségesintelligencia-modellt fejlesztett ki, amely megoldást talált egy 50 éve fennálló problémára: a fehérjék összetett szerkezetének előrejelzésére. Ezek a felfedezések óriási lehetőségeket rejtenek magukban.

A kémiai Nobel-díj 2024-es nyertesei: David Baker, Demis Hassabis és John Jumper
Fotó: AFP

A fehérjék irányítják és működtetik azokat a kémiai reakciókat, amelyek együttesen az élet alapját képezik. A fehérjék hormonként, jelzőanyagként, antitestként és a különböző szövetek építőköveként is működnek.

Az idén elismert felfedezések egyike a fehérjék felépítésével kapcsolatos. A másik egy 50 éves álom beteljesüléséről szól: a fehérjék szerkezetének megjóslásáról aminosav-szekvenciáik alapján. Mindkét eredmény hatalmas lehetőségekkel kecsegtet”

 - mondta Heiner Linke, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.

Miért kapták a kutatók az elismerést?

A fehérjék általában 20 különböző aminosavból állnak, amelyeket az élet építőköveinek is neveznek. 

2003-ban David Bakernek sikerült ezeket az építőelemeket felhasználnia egy korábban nem látott, új fehérje megtervezéséhez.

Azóta kutatócsoportja több olyan fehérjét is tervezett, amelyeket gyógyszerként, vakcinaként, nanoanyagként és apró érzékelőként is fel lehet használni.

A második elismert felfedezés a fehérjeszerkezetek előrejelzésére vonatkozik. A fehérjékben az aminosavak hosszú szálakban kapcsolódnak egymáshoz, amelyek összehajtogatva háromdimenziós szerkezetet alkotnak, ez pedig meghatározó a fehérje működése szempontjából. A kutatók az 1970-es évek óta próbálták a fehérjék szerkezetét aminosav-szekvenciák alapján megjósolni, de ez nagyon nehéz feladat volt. Négy évvel ezelőtt azonban megdöbbentő áttörés történt.

2020-ban Demis Hassabis és John Jumper bemutatta az AlphaFold2 nevű mesterségesintelligencia-modellt. Segítségével gyakorlatilag mind a 200 millió azonosított fehérje szerkezetét meg tudták jósolni. 

Áttörésük óta az AlphaFold2-t több mint kétmillió ember használta 190 országból.

Számtalan tudományos alkalmazása létezik, többek között általa jobban megérthetjük az antibiotikum-rezisztencia kialakulását és a műanyagot lebontó enzimek működését.

BREAKING NEWS
The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Chemistry with one half to David Baker “for computational protein design” and the other half jointly to Demis Hassabis and John M. Jumper “for protein structure prediction.” pic.twitter.com/gYrdFFcD4T

— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 9, 2024

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (388 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A 2024-es orvosi-élettani Nobel-díjat két amerikai kutató, Victor Ambros és Gary Ruvkun kapta a mikro-RNS-ek felfedezéséért, míg a keddi fizikai Nobel-díjjal a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felfedezéseket ismerték el, és két tudós, John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton részesült a kitüntetésben.