A koffein befolyásolhatja a testzsírt és a cukorbetegség kockázatát

A vér koffeinszintje befolyásolhatja a testzsír mennyiségét, ami viszont meghatározhatja a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát

A vér koffeinszintje befolyásolhatja a testzsír mennyiségét, ami viszont meghatározhatja a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Ezek egy új tanulmány eredményei, amely genetikai markerek segítségével határozottabb összefüggést állapított meg a koffeinszint, a testtömegindex és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között.

A svédországi Karolinska Intézet, a brit Bristoli Egyetem és a londoni Imperial College London kutatócsoportja szerint a kalóriamentes koffeintartalmú italokat érdemes lenne a testzsírszint csökkentésének lehetséges eszközeként vizsgálni.

A vér koffeinszintje befolyásolhatja a testzsír mennyiségét, ami viszont meghatározhatja a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát
Fotó: iStock

A genetikailag előre jelzett magasabb plazma koffeinkoncentráció alacsonyabb testtömeg indexszel és teljes testzsír tömeggel társult. A genetikailag előre jelzett magasabb plazma koffein-koncentráció a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázatával is összefüggésben állt. A becslések szerint a koffein 2-es típusú cukorbetegségre gyakorolt hatásának körülbelül a felét a BMI-csökkenés közvetítette

 – írták a kutatók a tanulmányukban, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz.

A kutatásban a szakemberek mintegy tízezer ember adatait vették figyelembe, amelyeket a meglévő genetikai adatbázisokból gyűjtöttek össze, és a koffein lebomlásának sebességével összefüggésbe hozható specifikus génekben vagy azok közelében található eltérésekre összpontosítottak.

 

A koffein szervezetre gyakorolt hatásait kutatták

A BMJ Medicine tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint általánosságban elmondható, hogy a CYP1A2-t és az azt szabályozó AHR nevű gént érintő eltérésekkel rendelkezők lassabban bontják le a koffeint, így az tovább marad a vérben. 

A Mendel-féle randomizációnak nevezett megközelítést használták a variációk jelenléte, az olyan betegségek, mint 

• a cukorbetegség, 
• a testtömeg és 
• az életmódbeli tényezők közötti valószínűsíthető ok-okozati összefüggések meghatározására.

Míg a koffeinszint, a testtömegindex és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között jelentős összefüggés mutatkozott, nem derült ki kapcsolat a vér koffeintartalma és a szív- és érrendszeri betegségek között, beleértve a pitvarfibrillációt, a szívelégtelenséget és a stroke-ot.

Úgy tűnik, a kávé fogyasztása csak nagyon kis mértékben befolyásolhatja a testsúlyunkat, hiába kerül a reggeli kávéba
Fotó: Strelciuc Dumitru/Getty Images

Korábbi tanulmányok már összefüggésbe hozták a koffeinfogyasztás mérsékelt és relatív növekedését a szív egészségének javulásával és az alacsonyabb testtömeg indexszel, az új kutatás pedig még több részletet ad ahhoz, amit már tudunk a kávé szervezetre gyakorolt hatásairól.

A szakemberek szerint azonban fontos azt is szem előtt tartani, hogy a koffein szervezetre gyakorolt hatásai nem mind pozitívak, vagyis érdemes óvatosan mérlegelni a koffeinfogyasztás előnyeit; ám ez az új tanulmány fontos lépés annak felmérésében, hogy mennyi koffeinmennyiség lehet az ideális. Az ok és okozat megerősítéséhez azonban további kutatásokra lesz szükség.