Azonosították egy 800 éves skandináv monda szereplőjét, a "Kútembert"

A Trondheimben, Sverresborg-kastélynál lévő kútban talált csontváz.

Fotó: Åge Hojem / NTNU Science Museum

A 800 éves skandináv Sverris monda egy király, Sverre Sigurdsson története, melynek egyik fejezete egy Kr.u. 1197-ben történt katonai támadást ír le, amely során egy testet egy kútba dobnak a Norvégia közepén, a Trondheim külső részén álló Sverresborg-kastélynál, valószínűleg azért, hogy megmérgezzék a helyi lakosok fő vízforrását. Egy új, a Cell Press magazinban október 25-én publikált tanulmányban a kutatók ókori DNS felhasználásával megerősítették a monda eseményeit és részleteket fedeztek fel a „Kútemberről”.

Michael D. Martin, a trondheimi Norvég Tudomány és Műszaki Egyetem Egyetemi Múzeumának professzora azt mondja, ez az első eset, hogy ezekben a történelmi szövegekben leírt személyt valójában megtaláltak. Ezekből a középkori és ókori maradványokból rengeteg van Európa szerte és egyre inkább tanulmányozzák őket genomikai módszerekkel. 1938-ban csontokat találtak a Sverresborg-kastélynál lévő kútban, de a kutatók akkoriban híján voltak az eszközöknek és a vizuális elemzésen kívül nem sokat tudtak tenni. Most a szénizotópos kormeghatározás és a fejlett génszekvenáló technológia lehetővé teszi a kutatóknak, hogy bonyolultabb képet alkossanak a Kútemberről.

A Trondheimben, Sverresborg-kastélynál lévő kútban talált csontváz. A Kútember.
Fotó:  Åge Hojem / NTNU Science Museum / ScienceNorway.no

 

 

Szekvenálták a Kútember genomját

 

A szénizotópos kormeghatározás megerősítette, hogy a test megközelítőleg 900 éves, és a 2014-ben és 2016-ban végzett tanulmányok megerősítették, hogy a test egy a halála időpontjában 30-40 éves férfihoz tartozott.

Dr. Martin Rene Ellegaard, a Norvég Tudomány és Műszaki Egyetem munkatársa a Kútember csontvázából szerzett fog mintáiból szekvenálta a Kútember genomját. Ezzel az információval a csapat megállapította, hogy valószínűleg kék szemei voltak és szőke, vagy világosbarna haja volt, és ősei valószínűleg Norvégia legdélibb megyéjéből, a jelenlegi Vest-Agderből valók.

A kutatók annak köszönhetően tudtak következtetéseket levonni a Kútember őseiről, mert Agnar Helgason, az izlandi deCODE Genetics professzorával való együttműködés által a jelenlegi norvégok genomjának nagy mennyiségű referencia adata volt elérhető. Minél több ókori genomot szekvenálnak és minél több mai egyént szekvenálnak, annál jobb lesz az elemzés a jövőben. Azok a referencia adatok több ezer mai norvég genomja és sok ezer más európai genom.

De a technológiának megvannak a korlátai, mivel ahhoz, hogy mintát vegyenek a Kútember genomjából, el kell távolítani a külső felszínt a fogáról - hogy elkerüljék azt, hogy megfertőzze az, aki nem steril környezetben foglalkozik vele, például az ásatás során – és porrá kell őrölni a fogat. Ez azt jelenti, hogy a minta nem használható további vizsgálatokra, és a kutatók nem tudtak adatokat szerezni azokról a patogénekről, amiket a Kútember hordozhatott halála időpontjában.

Sverresborg
Fotó: ScienceNorway.no

A kutatók szeretnének más történelmi figurától származó mintákat is vizsgálni. Úgy vélik, hogy a fontos Norvég Szent Olaf valahol a Trondheimi Katedrálisban van eltemetve és ha felfedezik a maradványait, akkor genetikai szekvenálással le lehetne írni őt fizikálisan és nyomon lehetne követni az őseit.

(Forrás:  Science Daily: https://www.sciencedaily.com/)