A teljeskiőrlésű gabonák, a sötétzöld leveles zöldségek, a dió, a mogyoró, a babok és az étcsokoládé magnéziumban gazdag élelmiszerek, melyek segítik a test energiatermelését, felépítik a fogakat és a csontokat, szabályozzák a vércukrot és a vérnyomást, és gondoskodnak róla, hogy a szív, az izmok és a vesék mind jól működjenek. A kevés magnézium bevitel (kevesebb, mint 300 milligramm naponta) sok betegség kockázatát növeli, de a DNS károsodásban játszott szerepe mostanáig nem volt teljesen tanulmányozva.
A tanulmány közvetlen korrelációt mutatott ki a vérben lévő alacsony magnéziumszint (kevesebb, mint 18mg/L) és a fokozott DNS károsodás között. Mérték a vér magnézium, homocisztein, folsav és B12-vitamin szintjét és inverz korrelációt mutattak ki a magnézium és a homocisztein, és pozitív korrelációt a magnézium, a folsav és B12 vitamin között.
Ez azt mutatja, hogy elengedhetetlen a vér kellően magas magnéziumszintje ahhoz, hogy megvédjük a géneket a homocisztein okozta toxicitástól, ami elégtelen folsav és B12 szint esetén fokozódik.
A krónikus magnéziumhiány valószínűleg szétrombolja a test energiatermelő és energiasejtet termelő képességét és gyorsítja a szövetek öregedését és az embereket érzékenyebbé teszi sok betegségre.
A magnézium a testben a negyedik legbőségesebben jelenlévő ásvány. Több, mint 600 enzim kofaktora és majdnem 200 enzimnél szükséges a test meghatározó folyamatainak aktiválásához.
A következő lépés az, hogy meghatározzák az optimális magnéziumbevitelt akár táplálékon, akár étrendkiegészítőkön keresztül és azt, hogy milyen hatással van a rák és más krónikus betegségek kezdetére és előrehaladására.
(Forrás: Dél-Ausztrál Egyetem: https://www.unisa.edu.au/)